Az egri Közgazdász-vándorgyűlés versenyképességi szekciójában szakértők egyetértettek abban, hogy Magyarországnak alapvető növekedési modellváltásra van szüksége. A jelenlegi gazdasági stratégia, mely a beszállítói státuszra és a költség-béralapú versenyelőnyre épül, már nem elegendő a további felzárkózáshoz. Ehelyett a termelékenység, valamint a technológiára és humán erőforrásra alapozott saját hozzáadott érték növelése válhat a jövő motorjává.
Virág Barnabás, az MNB elnök főtanácsadója előadásában kiemelte, hogy bár a magyar gazdaság a legfejlettebb országok között, a közepes fejlettségűek felső sávjában helyezkedik el, a jelenlegi modell nem teszi lehetővé az előrelépést, sőt, a lecsúszás kockázata is fennáll. A világgazdaság növekedése lassult, és a magyar gazdaság a régióban a leglassabbak közé tartozhat. A következő másfél évtizedben több mint félmillióval csökkenhet a munkaképes korú népesség, miközben a költség- és béralapú versenyelőny folyamatosan erodálódik.
A termelékenység növelése ezért kulcsfontosságúvá válik, melyben a mesterséges intelligencia optimális tőke- és munkafelhasználással kínálhat lehetőségeket. Ennek megfelelő alkalmazását alapvető készséggé kell tenni, és megfelelő képzettséggel kell párosítani. Aggasztó jelenség, hogy Magyarországon öt éve csökkennek a beruházások, miközben a világban új beruházási ciklus indult el. Virág Barnabás szerint gyors beruházási fordulatra, a gazdaság értékteremtő képességének fokozására és az együttműködéseken alapuló erőforrások kiaknázására van szükség.
Csath Magdolna egyetemi tanár hangsúlyozta a nemzetgazdasági és vállalati versenyképesség közötti különbséget, melyek esetenként ellentmondásba is kerülhetnek. Rámutatott, hogy egyes intellektuális beruházások rövid távon költségként és GDP-csökkentő tényezőként jelennek meg, hosszú távon azonban a fejlettséget növelik. A svájci IMD friss tanulmánya szerint a világ tíz legversenyképesebb országa közül mindössze négy EU-tagállam, és a nyugati országok pozíciója romlik. Magyarország egy év alatt három helyet rontott a rangsorban, míg Lengyelország tizenegy helyet javított.
Érdekes megfigyelés, hogy hazánkban a közepes méretű vállalatok termelékenysége gyakran meghaladja a nagyobb cégekéét. Fizikai infrastruktúra terén jól állunk, de a humán területen jelentős lemaradás tapasztalható. Az innovációs és versenyképességi pozíciók, valamint a startup, scaleup és innovációs indexek között szoros pozitív összefüggés mutatható ki. Az elmúlt években a legtöbb ágazatban csökkent a saját hozzáadott érték aránya, és a folyamatos innováció hiánya is jellemző. A 25-34 éves korosztályban a felsőfokú végzettségűek arányában csak Olaszországot és Romániát előzzük meg, míg a 20-29 évesek körében a természettudományos, műszaki és informatikai végzettségek aránya Szlovákia után nálunk a legalacsonyabb.
A magyar gazdaság felzárkózása az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben a külföldi működőtőke beáramlására és a nemzetközi vállalatok beszállítói láncaiba való integrációra épült. Ez a modell a viszonylag alacsony bérköltségek és a kedvező földrajzi elhelyezkedés révén biztosított versenyelőnyt. Azonban a szakértők szerint ez a stratégia elérte korlátait, és már nem képes fenntartani a kívánt ütemű gazdasági növekedést és felzárkózást.
A globális gazdasági környezet változásai, a lassuló növekedés és a demográfiai kihívások tovább erősítik a modellváltás szükségességét. A munkaképes korú népesség várható csökkenése önmagában is nyomást gyakorol a gazdaságra. A beszállítói státusz, bár hasznos volt a kezdeti szakaszban, hosszú távon növeli a nemzetgazdaság függőségét és kiszolgáltatottságát a külső piaci tényezőknek.
A növekedési modellváltás elmaradása a gazdasági felzárkózás végleges megállását, sőt, akár a lecsúszást is eredményezheti. A "puha" versenyképességi tényezők, mint az innováció, a humán tőke minősége és a technológiai fejlettség, mára a legfontosabb stratégiai tényezőkké váltak. Ezeken a területeken Magyarország jelenleg nem áll jól, ami gátolja a magasabb hozzáadott értékű termelés és szolgáltatások fejlesztését.
A nemzetgazdasági és vállalati versenyképesség közötti esetleges ellentmondások is rávilágítanak a probléma összetettségére. Bár a támogatott hitelprogramok működnek, önmagukban nem elegendőek a versenyképesség és a termelékenység érdemi növeléséhez. Az Egyensúly Intézet kutatása szerint a kkv-k jelentős része nem törekszik nagyvállalati beszállítóvá válni, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy termelékenységük csupán harmada a nagyvállalatokénak. Ez a tény akadályozza a gazdaság egészének hatékonyságát és innovációs képességét.
A jövőbeli felzárkózás érdekében elengedhetetlen a termelékenység növelése, a technológiai fejlesztésekbe való beruházás és a humán erőforrások minőségének javítása. Virág Barnabás szerint a külföldi működőtőke továbbra is hasznos, de az arra alapozott kizárólagos felzárkózási stratégiával szakítani kell. Lengyelország és Csehország példája azt mutatja, hogy a teljes felzárkózáshoz vállalkozókészségre, strukturált gondolkodásra, valamint erős, közepes és nagy méretű hazai vállalatokra van szükség.
Csath Magdolna kiemelte, hogy a versenyképesség javításához állami és vállalati szinten is hosszú távú, kiszámítható és megvalósítható stratégia kidolgozására van szükség. Az intellektuális beruházások hosszú távú pozitív hatásait fel kell ismerni és ösztönözni kell. A mesterséges intelligencia lehetőségeinek kiaknázása, a megfelelő képzettség biztosítása és a beruházási fordulat elérése mind hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország sikeresen átálljon egy fenntarthatóbb, magasabb hozzáadott értékű növekedési pályára. Ezáltal elkerülhető a felzárkózás megállása és biztosítható a gazdaság jövőbeli fejlődése.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása