Magyarország gazdasági növekedési modellje kifulladt, a munkaerő-tartalékok kimerülése és a beruházások drasztikus csökkenése miatt. Szakértők egybehangzóan állítják, hogy a fenntartható növekedési potenciál jelenleg mindössze 1% körül mozog, ami messze elmarad a korábbi kormányzati céloktól. A tartósan magasabb, 2-3%-os gazdasági bővülés eléréséhez alapvető és strukturális változásokra van szükség a gazdaságpolitikában.
Az elmúlt években a magyar gazdaság stagnálását elsősorban a beruházások három éven át tartó zuhanása okozta. A bruttó állóeszköz felhalmozás mértéke olyan alacsony volt, hogy a nemzetgazdaság tőkeállománya alig bővült, sőt, egyes szektorokban még csökkenést is mutatott. Ezzel párhuzamosan a munkaerő-tartalékok is kimerültek, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok pedig tovább rontják a munkaerőpiaci kilátásokat.
Az elemzői konszenzus szerint Magyarország hosszú távú, fenntartható növekedési potenciálja drámaian lecsökkent. Virovácz Péter, Halmai Péter és Surányi György korábbi jegybankelnök egyaránt 1% körüli értéket tartanak reálisnak a következő évekre. Palócz Éva, a Kopint-TÁRKI vezérigazgatója ennél optimistább, 2,5%-os potenciált lát, de a szakértők többsége szerint a gazdaság alapjai jelenleg nem teszik lehetővé a korábbi 3%-os növekedési célok elérését.
A korábbi növekedési modell döntően a munkaerőpiacra való bevonásra és a tőkeállomány bővítésére épült. Ez a stratégia azonban mára kifulladt, mivel a munkaerő-tartalék elfogyott, és a tőkefelhalmozás terén is súlyos problémák jelentkeztek. A vállalatok beruházási kedvét számos tényező gátolja, többek között a külső kereslet hiánya az exportpiacokon, ami miatt a kedvezményes hitelek sem ösztönöznek fejlesztésre.
A gazdasági szereplők bizonytalanságát fokozza az állam túlzott piaci beavatkozása és a szabályozási környezet gyakori, kiszámíthatatlan változása. A hirtelen bevezetett különadók vagy a gazdaságpolitikai lépések előre nem látható következményei megnehezítik a hosszú távú tervezést. Ez a környezet nem ösztönzi a vállalkozásokat a termelő beruházásokra, hiszen a kockázatok túl magasak, így az olcsó pénz gyakran más, biztonságosabb befektetésben landol.
A tartósan alacsony, 1% körüli növekedési pálya súlyos következményekkel járhat az életszínvonalra és az ország versenyképességére nézve. Az ilyen mértékű éves bővülés nem elegendő a felzárkózáshoz, és hosszú távon stagnáláshoz, sőt, relatív lemaradáshoz vezethet. A jelenlegi helyzet rávilágít arra, hogy a gazdaságpolitikai prioritásokat alapjaiban újra kell gondolni, és a hangsúlyt a termelékenység növelésére kell helyezni.
A gazdaság élénkítéséhez elengedhetetlen a bizalom és a kiszámíthatóság helyreállítása a vállalkozói szektorban. A piaci mechanizmusok előtérbe helyezése, az állami beavatkozás csökkentése és a stabil, átlátható jogi környezet megteremtése kulcsfontosságú. Enélkül a vállalatok nem fognak beruházni, és a termelékenység sem tud érdemben javulni, ami a hosszú távú, fenntartható növekedés alapja.
A kiút a növekedési csapdából a piaci folyamatokba való állami beavatkozás drasztikus csökkentésében és a szabályozási hiperaktivizmus mérséklésében rejlik. Zsiday Viktor befektetési szakember szerint a normális piaci mechanizmusok visszaállításával, az Európai Unióval való kibéküléssel és az eurózónához való csatlakozással éves 2-3%-os gazdasági növekedés is elérhető lenne. Ez a megközelítés a "magyar gógyi" helyett a kiszámítható, európai viselkedést és a piaci optimalizációt helyezné előtérbe.
Emellett azonnal át kellene gondolni az ország külföldi működőtőkével (FDI) kapcsolatos hozzáállását is. A munkaerőhiány miatt már nem elegendő a puszta munkahelyteremtésre fókuszálni; a magasabb hozzáadott értékű, innovatív beruházások bevonzására kell törekedni. Egy átfogó, ciklusokon átívelő gazdaságfejlesztési vízió és az uniós források okosabb felhasználása, a piaci kezdeményezések támogatása elengedhetetlen a fenntartható növekedéshez. Az új kormányzati lépések, mint a védett árak kivezetése vagy a koncessziók felülvizsgálata, ígéretesek, de a túl gyors változások kockázatait is mérlegelni kell a stabilitás megőrzése érdekében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása