Az Oeconomus elemzése rávilágít arra, hogy a gyermekvállalási hajlandóság csökkenése példa nélküli folyamat, amely már nem csupán a jóléti államokat, hanem az egész világot érinti. Ez a tendencia még a stabil gazdasági környezet és a csökkenő munkanélküliség ellenére is megfigyelhető, ami új megvilágításba helyezi a demográfiai kihívásokat.
Korábbi feltételezések szerint a csökkenő születésszám a fejlett országok sajátossága, melyet családpolitikai intézkedésekkel lehetne orvosolni. Azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a beavatkozások csupán rövid távú növekedést eredményeztek, főként az eleve tervezett gyermekvállalások előrehozásával.
Az 1980-as évektől kezdve a teljes termelékenységi ráta, vagyis a szülőképes korú nők által átlagosan vállalt gyermekek száma, Afrika egyes részeit kivéve, világszerte jelentősen visszaesett. Míg 1950-ben mindössze három országban volt ez az érték 2,1 alatt, addig 2024-re az országok több mint felében ez a helyzet.
Napjainkra nyolc olyan ország van, ahol a termelékenységi ráta az 1-et sem éri el, ami azt jelenti, hogy a világ összlakosságának több mint egyharmada él olyan államban, ahol átlagosan kevesebb mint egy gyermek születik nőnként. A korábbi adatok is drámai változást mutatnak: 1950-ben huszonkilenc országban haladta meg a hét gyermeket az átlag, Ruandában pedig a nyolcat is.
Ma Csád áll az első helyen 6,03-as értékkel, ami jelentős csökkenést jelent a korábbi globális átlagokhoz képest. Az elemzés cáfolja azt a sztereotípiát is, miszerint a muszlim országokban magas a gyermekvállalási kedv, hiszen Indonéziában például hárommal csökkent a ráta 1950 és 2024 között, és más hasonló országokban is hasonló tendencia figyelhető meg.
Magyarországon a teljes termelékenységi ráta 1950-ben még 2,61 volt, ami 2024-re 1,49-re esett vissza. Ez az érték jóval alatta van a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es szintnek, ami elkerülhetetlenné teszi a népességcsökkenést.
Az Európai Unió is hasonlóan kiszolgáltatott helyzetben van, az Eurostat előrejelzései szerint 2100-ra az uniós népesség 12 százaléka tűnhet el a folyamatos csökkenés és elöregedés miatt. A népesség növekedése ezen időszakban várhatóan csak azokban az országokban valósulhat meg, ahol jelentős a bevándorlók száma.
A legdrámaibb helyzet a Baltikumban várható, ahol a népességvesztés mértéke kiemelkedő lehet. Magyarország esetében az elemzők több mint 22 százalékos lakosságcsökkenéssel számolnak 2100-ra, ami az uniós átlagot is meghaladja.
A demográfiai változásokat a szakértők egy összetett, úgynevezett "polikrízis" részeként értelmezik, ahol több, egymással összefüggő válság egyszerre van jelen és erősíti egymás hatását. Ez a komplexitás teszi különösen nehézzé a hatékony megoldások megtalálását a születésszám növelésére.
A népességcsökkenés mögött számos tényező áll, melyek között szerepel a nők társadalmi szerepének átalakulása és a kitolódó gyermekvállalás. Emellett a szabad élet utáni vágy és a megfelelő anyagi helyzet megteremtésének igénye is befolyásolja a családalapítási döntéseket.
A fejlett országok családpolitikai intézkedései, legyenek azok pénzügyi ösztönzők, nem pénzügyi támogatások vagy ezek kombinációja, gyakran nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Ennek oka a demográfiai polikrízis mélységében és az egyedi élethelyzetek sokféleségében keresendő.
A gazdasági, politikai és geopolitikai elemzők régóta figyelmeztetnek a világot jellemző hosszú távú instabilitásra. A demográfiai kihívások beilleszkednek ebbe a globális képbe, tovább súlyosbítva a jövőre vonatkozó bizonytalanságokat.
A népességcsökkenés és az elöregedés várhatóan jelentős társadalmi és gazdasági következményekkel jár majd, befolyásolva a munkaerőpiacot, a nyugdíjrendszereket és az egészségügyi ellátást. A jelenlegi trendek fenntartása hosszú távon komoly kihívások elé állítja az érintett országokat.
A jövőbeni népességszám alakulása szorosan összefügg a bevándorlási politikával és a nemzetközi mobilitással. Az elemzések szerint a népesség növekedése csak azokban az országokban várható, ahol a bevándorlás jelentős mértékben hozzájárul a demográfiai egyensúly fenntartásához.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása