A Honvédelmi Minisztérium pontosította a korábbi híreket a 16,2 milliárd eurós uniós SAFE hitelkeret felhasználásával kapcsolatban. Ruszin Szendi Romulusz honvédelmi miniszter kijelentése szerint Magyarország nem mondott le a forrásról, hanem egy észszerű tervet dolgoz ki annak igénybevételére. Ez a terv figyelembe veszi az ország gazdasági teherbíró képességét és a hitel visszafizetési kötelezettségét.
Az Economx korábbi beszámolója tévesen állította, hogy Magyarország a költségvetési helyzet miatt lemond a számára kijelölt 16,2 milliárd eurós SAFE hitelkeretről. A Honvédelmi Minisztérium helyreigazítást kért, és Ruszin Szendi Romulusz honvédelmi miniszter nyilatkozatának leiratát küldte el, amely szerint a kormány nem mondott le a források felhasználásáról.
A miniszter az ITBN CONF-EXPO 2026 rendezvényen elmondta, hogy egy „észszerű változatot” készítenek elő, amelyet a kormány elé terjesztenek. Ennek elfogadása után tudják majd felhasználni az összegeket, de hangsúlyozta, hogy ez egy hitel, amelyet vissza kell fizetni, ráadásul „egy kicsivel többet, mint amennyit felveszünk”.
Ruszin Szendi Romulusz kiemelte, hogy Kármán András pénzügyminiszterrel közösen gondolják át a lehetőségeket, mivel „az ország gazdaságát nem lehet bedönteni”. Hozzátette, hogy a védelmi kiadásokra fordított GDP 2 százaléka alapvetően biztosítja a fejlesztések nyugodt ütemét.
Amennyiben az ország teherbíró képessége lehetővé teszi, a SAFE-kölcsön felgyorsíthatja a haderőfejlesztést. A források felhasználhatók már meglévő szerződések kiváltására, vagy a haderőfejlesztési programban későbbre tervezett beruházások előrehozására. A SAFE-hitel 15 százaléka szélesebb értelemben vett honvédelemre is fordítható, így tervezik a vasút-, út- és kibervédelmi fejlesztéseket is.
A SAFE, vagyis Security Action for Europe program keretében az Európai Bizottság legfeljebb 150 milliárd euró összegű, uniós hitelfelvételből finanszírozott, hosszú lejáratú kölcsönt biztosíthat a tagállamok védelmi beruházásaihoz. Magyarország számára 2025 szeptemberében 16,216 milliárd eurós előzetes hitelkeretet jelöltek ki, miután az akkori kormányzat jelezte részvételi szándékát a programban.
Az uniós eljárás során a terv elfogadása azonban nem jutott el a végéig. Az Európai Bizottság március elején további munkát kért a terven, majd március 17-én jelezte, hogy sem el nem fogadta, sem el nem utasította a dokumentumot.
Az Európai Bizottság felhívta a figyelmet arra is, hogy a SAFE-rendelet végrehajtásakor az uniós alapjogi és jogállamisági követelményeket, valamint az uniós költségvetés védelmére vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell. Az Economx korábbi beszámolója szerint a miniszter az uniós SAFE-programmal kapcsolatban azt is mondta, hogy Magyarország jelenlegi gazdasági és költségvetési teherbíró képessége mellett nem indokolt újabb hitelforrást bevonni a védelmi kiadások finanszírozásába, de ezt a Honvédelmi Minisztérium pontosította.
A SAFE-hitel felvétele jelentős lehetőséget kínálna a magyar honvédelmi képességek gyorsított fejlesztésére, lehetővé téve egyes beszerzések és beruházások korábbi megvalósítását. Ugyanakkor kulcsfontosságú szempont, hogy a konstrukció egy visszafizetendő hitel, amelynek terhe hosszú távon hatással lehet az ország költségvetésére.
Ruszin Szendi Romulusz kiemelte, hogy a döntésnél az ország jelenlegi pénzügyi teherbíró képességét veszik figyelembe, és a védelmi fejlesztéseket a gazdaság teljesítőképességéhez kell igazítani. A miniszter jelezte, hogy az egészségügyben, a szociális rendszerben és az oktatásban „sokkal nagyobb szükség” van a forrásokra, ami további súlyt ad a hitelfelvételről szóló döntésnek.
A hitel felvétele tehát egyensúlyozást igényel a gyorsított haderőfejlesztés előnyei és a hosszú távú gazdasági terhek között. A kormány célja egy olyan „észszerű változat” kialakítása, amely mindkét szempontot figyelembe veszi, és nem veszélyezteti az ország pénzügyi stabilitását.
A SAFE-program nem csupán a tagállamok saját védelmi beruházásait támogatja, hanem ösztönzi a közös beszerzéseket és lehetőséget biztosít Ukrajna részvételére is az uniós tagállamokkal közös projektekben. Az uniós tanács adatai szerint a bizottsághoz benyújtott 19 nemzeti tervből 15 tartalmazott Ukrajnával közös projekteket.
Amennyiben Magyarország végül nem venné igénybe a számára kijelölt keretet, ebből az összegből nem finanszíroznának ilyen jellegű, Ukrajnával közös beruházásokat. A döntés tehát szélesebb regionális és uniós együttműködési kontextusban is értelmezendő.
Az ITBN CONF-EXPO 2026 rendezvényén a mesterséges intelligencia katonai alkalmazásáról is szó esett. Ruszin Szendi Romulusz szerint a technológia szerepet kaphat a katonai döntések előkészítésében, azonban hangsúlyozta, hogy a végső döntést, különösen a fegyveres csapások esetében, embernek kell meghoznia.
A Honvédelmi Minisztérium és a pénzügyekért felelős tárca most azon dolgozik, hogy egy olyan javaslatot terjeszthessen a kormány elé, amely egyensúlyt teremt a haderőfejlesztési célok és az ország gazdasági realitásai között, lehetővé téve a 16,2 milliárd eurós hitelkeret felelős felhasználását.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása