A Portfolio Back to Europe konferenciáján rendezett kerekasztal-beszélgetésen szlovák, horvát és magyar jegybanki szakértők elemezték Magyarország euróövezeti csatlakozásának kilátásait. Reiner Martin, a szlovák jegybank, Michael Faulend, a horvát jegybank alelnöke és Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója egyaránt óvatosan nyilatkoztak a gyors magyar euróbevezetés esélyeiről, ugyanakkor saját országaik tapasztalatai alapján megerősítették az euróövezeti tagság előnyeit.
A beszélgetés során a szakértők egyetértettek abban, hogy az euróövezeti tagság hosszú távon jelentős előnyökkel jár. Michael Faulend kiemelte, hogy a kis, nyitott gazdaságok számára az önálló monetáris politika elvesztése nem jelent óriási veszteséget, miközben tartós hitelességnövekedést, beleszólási jogot a közös monetáris politikába és gazdasági stabilitást hoz. Banai Ádám hozzátette, hogy az euróbevezetés felértékeli a fiskális politika szerepét a sokkok kezelésében, mely feladatokat a kormányzati gazdaságpolitika képes ellátni.
A szakértők cáfolták azt az állítást, miszerint az euró a megszorítások kódneve lenne. Michael Faulend hangsúlyozta, hogy az euróbevezetés fegyelmezett és tudatos költségvetési politikát igényel, ami hosszú távon a reálgazdasági szereplők számára is előnyös. Mind Szlovákia, mind Horvátország folytatta gazdasági felzárkózását az eurócsatlakozás után, ami ellentmond a megszorításokról szóló nézeteknek.
A versenyképesség kérdése is előtérbe került, ahol Michael Faulend a bérdinamika menedzselésének fontosságát emelte ki. Szerinte a béreknek a termelékenység növekedési ütemét kell követniük, elkerülve ezzel a görög adósságválsághoz hasonló forgatókönyveket. Reiner Martin elismerte, hogy Szlovákia számára az euróbevezetés alatti reál felértékelődés versenyképességi kihívást jelentett, különösen a 2008-2009-es válság idején.
Hosszú távon azonban nem az árfolyam, hanem az infrastruktúra, a humán tőke és a termelékenység határozza meg a versenyképességet – vélekedett Reiner Martin, hozzátéve, hogy Szlovákia esetében 17 év elteltével sem látszott negatív versenyképességi hatás. Michael Faulend is egyetértett abban, hogy a versenyképesség a bérpolitika, a költségvetés és a gazdasági fundamentumok függvénye, nem pedig kizárólag az árfolyamé.
A magyar lakosság egy Portfolio felmérés szerint akkor támogatná az euró bevezetését, ha a maastrichti kritériumokat tartósan sikerülne teljesíteni. Reiner Martin azonban figyelmeztetett, hogy a kritériumok egyszerre és tartósan történő teljesítése rendkívül nehéz feladat, és a jelenlegi euróövezeti, illetve világgazdasági környezet jelentősen eltér attól, ami Szlovákia csatlakozásakor fennállt.
Banai Ádám szerint Magyarország jelenleg még nem áll készen az euróbevezetésre, mivel a maastrichti kritériumok közül csupán az inflációs kritérium teljesül. A költségvetés helyzetével kapcsolatban további információk várhatók. A stabilitás megőrzése Banai szerint euróbevezetés nélkül is az ország érdeke, és a döntéshozóknak ezt mindig szem előtt kell tartaniuk.
Az MNB ügyvezető igazgatója az inflációs cél csökkentéséről szóló kérdésre válaszolva megismételte Kurali Zoltán alelnök korábbi állítását, miszerint az inflációs cél felülvizsgálata makrogazdasági fundamentumok alapján is indokolt volt. Ez a lépés természetesen segíti a maastrichti kritériumok teljesítését, ami az euróbevezetés felé vezető út egyik fontos eleme.
Az euróövezeti tagság számos gazdasági előnnyel jár, melyek közül kiemelkedik az alacsonyabb finanszírozási költségek és a devizatartalék-kezelés megszűnése. Michael Faulend a 2020-as Covid-válság és a 2022-es energiaválság tapasztalataira hivatkozva hangsúlyozta, hogy az euró jelentősen javította Horvátország ellenállóképességét a hirtelen külső sokkokkal szemben. Az önálló valutával rendelkező országok eközben komolyabb kihívásokkal néztek szembe.
Reiner Martin kiemelte, hogy Szlovákia 17 év után is elégedett az euróval, különösen az árstabilitás terén elért eredmények miatt, ami a 2020-as évek inflációs válságai idején különösen nyilvánvalóvá vált. Az euróövezet segítette Szlovákiát a külső sokkokhoz való alkalmazkodásban, védelmet nyújtva a gazdaságnak bizonytalan időkben. A tagság tehát egyfajta gazdasági pajzsként funkcionálhat.
Azonban a csatlakozás nem mentes a kihívásoktól. Reiner Martin említette, hogy Szlovákiában az előrejelzett FDI-hullám egy része nem valósult meg az euróbevezetést követően, ami befolyásolta a vállalatok versenyképességét. Ez rávilágít arra, hogy az euróbevezetés nem automatikus siker, hanem további strukturális reformokat és tudatos gazdaságpolitikát igényel.
Banai Ádám szerint az euróbevezetés nem csupán a maastrichti kritériumok teljesítéséről, hanem a gazdaság versenyképességének átfogó javításáról is szól, ami még feladatot ad a magyar gazdaságpolitikának. A technikai átállás kapcsán ugyanakkor optimista, szerinte ezek a feltételek bár munkaigényesek, de nem jelentenek leküzdhetetlen akadályt.
A magyar jegybankár ambiciózusnak, de teljesíthetőnek ítéli az euróbevezetés célját. A szlovák és horvát tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagság hosszú távon előnyös, de a felkészülési folyamat során figyelembe kell venni a specifikus nemzeti kihívásokat és a változó globális környezetet. A fegyelmezett költségvetési és bérpolitika, valamint a versenyképesség folyamatos erősítése kulcsfontosságú a sikeres átmenethez és a tagság fenntartásához.
Az euróövezeti csatlakozás tehát egy komplex folyamat, amely alapos előkészítést és elkötelezett gazdaságpolitikát igényel. A régiós példák értékes tanulságokkal szolgálnak Magyarország számára, rávilágítva mind az előnyökre, mind a lehetséges buktatókra a közös valuta felé vezető úton.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása