Az Európai Unióban a 2025-ös adatok szerint a lakosság 5,5 százaléka élt olyan háztartásban, amely anyagi nehézségek miatt nem engedhette meg magának egy autó fenntartását vagy megvásárlását. Ez az arány azt mutatja, hogy az unióban átlagosan minden huszadik ember érintett ebben a problémában. Magyarországon azonban ez a szám jelentősen eltér az uniós átlagtól, hiszen a lakosság 10,4 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.
Ez az érték az egyik legkedvezőtlenebb az Európai Unió tagállamai között, ami rávilágít a hazai gazdasági és társadalmi kihívásokra.
A régiós összehasonlítás különösen kellemetlen képet fest Magyarországról. Szomszédaink közül Csehország és Lengyelország már jóval az EU-átlag alatt teljesít, ami azt jelenti, hogy náluk lényegesen kevesebben szembesülnek az autóvásárlás anyagi akadályaival. Szlovákia is előrébb jár Magyarországnál ezen a téren.
Románia esetében pedig figyelemre méltó, hogy az elmúlt tíz év során látványosan felzárkózott, jelentősen csökkentve az anyagi okokból autó nélkül élők arányát. Ez a tendencia azt sugallja, hogy a környező országokban sikeresebb stratégiákat alkalmaztak a mobilitási és jövedelmi különbségek kezelésére.
Fontos megjegyezni, hogy az autót nélkülöző háztartások mögött meghúzódó okok nem mindenhol azonosak Európában. Magyarországon elsősorban jövedelmi és térségi mobilitási problémákról beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy sok esetben az alacsony jövedelmek nem teszik lehetővé az autó megvásárlását és fenntartását, emellett a vidéki területeken a közlekedési infrastruktúra hiányosságai is hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek ne tudjanak hatékonyan közlekedni autó nélkül.
A gazdasági helyzet és a regionális egyenlőtlenségek tehát kulcsszerepet játszanak ebben a jelenségben.
Ezzel szemben Dániában és Finnországban más tényezők árnyalják a képet, ami egyfajta északi paradoxont teremt. Ezekben az országokban a magas autózási költségek, a jelentős adórendszer, valamint a fejlett és hatékony közlekedési alternatívák – mint például a kiterjedt tömegközlekedési hálózat – is befolyásolják az autóhasználati szokásokat. Előfordulhat, hogy sokan nem anyagi okokból nem engedhetik meg maguknak az autót, hanem inkább tudatosan döntenek az autómentes életmód mellett, kihasználva a kiváló közösségi közlekedési lehetőségeket, vagy egyszerűen nem éri meg nekik a magas költségek miatt autót tartani.
Ez a különbség rávilágít arra, hogy az autó nélküli háztartások aránya mögött eltérő társadalmi és gazdasági dinamikák húzódhatnak meg az egyes tagállamokban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása