Az Európai Unió tagállamai megvitatták a következő, 2028 és 2034 közötti hétéves költségvetésének tervezetét. Az ír elnökség célja, hogy az év végéig egyhangú megállapodás szülessen a sarokszámokról. A magyar kormány képviselője, Bíró-Nagy András államtitkár is ismertette hazánk álláspontját, kiemelve a megállapodás minőségének fontosságát az időzítés helyett.
Az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek és államtitkárok keddi ülésén Thomas Byrne, az Európai Unió Tanácsának soros ír elnöksége nevében megerősítette, hogy tartani kívánják az év végi, nem hivatalos határidőt a költségvetésről szóló megállapodásra. Az Európai Bizottság tavaly terjesztette elő a 2028-2034 közötti időszakra vonatkozó, kétezer milliárd eurós javaslatát. Ez a tervezet alapvetően átalakítaná a jelenlegi rendszert, figyelembe véve az idén lejáró helyreállítási alap mögötti hitel visszafizetésének szükségességét.
A javaslat szerint a kiadások terén csökkenne a büdzsét jelenleg uraló felzárkóztatási és mezőgazdasági politikák szerepe. Ezzel párhuzamosan a bevételek oldalán új saját forrásokat vezetnének be, kiegészítve az eddig túlnyomórészt a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme (GNI) alapján összedobott pénzt. Bíró-Nagy András államtitkár a magyar kormány nevében felszólalva jelezte, hogy elsődlegesnek tartják a felzárkóztatási és mezőgazdasági politikák megfelelő finanszírozását, valamint a Magyarországnak elkülönített források mértékét.
Az Európai Bizottság által tavaly benyújtott, 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó költségvetési javaslat egy kétezer milliárd eurós keretet irányoz elő. Ez a tervezet alapvetően módosítaná a jelenlegi finanszírozási struktúrát, amelyben a kiadások jelentős részét a felzárkóztatási és mezőgazdasági politikák teszik ki. A bevételek túlnyomórészt a tagállamok GNI-alapú hozzájárulásaiból származnak. Az új javaslat célja a rendszer modernizálása és az új kihívásokra való felkészülés, miközben számolni kell az idén lejáró, egyszeri helyreállítási alap hitelének visszafizetésével is.
Az előző, ciprusi elnökség már tett kezdeti lépéseket a felzárkóztatási alap megőrzése érdekében, amire a júniusi költségvetési tervezet is utalt. A tagállamoknak egyhangúlag kell megállapodniuk a költségvetés legfontosabb részleteit rögzítő sarokszámokról. Ezen felül az Európai Parlament beleegyezésére is szükség van a tervezet elfogadásához. A tárgyalások során a tagállamok eltérő prioritásokat képviselnek, ami a konszenzus elérését bonyolulttá teszi.
Magyarország számára kiemelten fontos a felzárkóztatási és mezőgazdasági politikák szerepének megőrzése a kiadási oldalon. Bíró-Nagy András aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a tagállami kormányoknak túlságosan „fejnehéz” terveket kellene készíteniük, ami forrásvesztéshez vezethet. A jelenlegi rendszerben a pénzlehívás akár a hétéves időszak végén is felpörgethető, míg a javaslat szigorúbbá tenné ezt. A magyar kormány ezért rugalmasabb szabályokat szeretne a forrásvesztés elkerülésére. Említette a korábbi, összesen kétmilliárd eurós „decommitment” esetét 2024 és 2025 végén, ami a jogállami és korrupcióellenes előfeltételek nem teljesítése miatt történt.
Az államtitkár kifogásolta, hogy az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásai ne legyenek politikailag kötelező érvényűek. Utalt arra, hogy a testület az évente kiadott, a Tanács által jóváhagyott ajánlásaihoz köthető reformoktól tenné függővé a pénzlehívást, hasonlóan az idén lejáró, egyszeri helyreállítási alaphoz. Magyarország már a jelenlegi költségvetési időszakban is a GNI-aránya felett fizet be az uniós kasszába, és a tervezett módosítások, valamint az új saját források szerinte nem orvosolják ezt a helyzetet. A magyar álláspont szerint a GNI-re jobban kellene támaszkodni a „megbízhatatlan” saját források helyett.
Az ír elnökség október közepén, a következő EU-csúcs előtt tervezi bemutatni a sarokszámokról szóló tervezetét, amely jelentős változásokat hozhat a magyar álláspont szempontjából. Az állam- és kormányfők várhatóan decemberben is összeülnek, hogy egyhangú döntést hozzanak a legfontosabb részletekről. Az Európai Parlament is jelezte álláspontját a Tanács keddi ülése után. Siegfried Mureşan, az EP egyik témafelelőse szerint továbbra is megvédik a hagyományos prioritásokat, mint a mezőgazdaság és a felzárkóztatási politika, az új területek, például a biztonság és védelem mellett.
Carla Tavares, egy másik EP-képviselő, hangsúlyozta, hogy készen állnak a beleegyezésükhöz szükséges feltételeken dolgozni, de a Tanácsnak is előre kell haladnia, különösen a valódi saját források bevezetésében. Az elkövetkező hónapok tárgyalásai kulcsfontosságúak lesznek a 2028-2034 közötti uniós költségvetés végleges formájának kialakításában, amely hosszú távra meghatározza az Unió finanszírozási kereteit.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása