Kutatási adatok szerint Magyarországon paradox helyzet alakult ki a vendéglátóiparban: miközben a turisták száma megközelíti a korábbi rekordokat, a vendéglátóhelyek száma jelentősen csökken. A Raconteur Agency „A lángos-csapda” című tanulmánya rávilágít, hogy ez a tendencia nem illeszkedik az európai mintákba, hanem egyedi hazai jelenségként azonosítható.
Az Eurostat friss adatai alapján 2021 és 2024 között az Európai Unió 27 tagállama közül Magyarországon esett vissza a leggyorsabban a vendéglátó-vállalkozások száma. Ebben az időszakban 27 979-ről 26 370-re csökkent az egységek száma, ami 5,8 százalékos visszaesést jelent.
Rajtunk kívül mindössze négy országban, Dániában, Olaszországban, Lettországban és Svédországban volt tapasztalható csökkenés, azonban egyikükben sem haladta meg a visszaesés a négy százalékot, és egyikük sem számolt be rekordszintű turizmusról. Ezzel szemben az uniós átlagos medián 3,6 százalékos növekedést mutatott.
A turizmusnak erősen kitett országok, mint Csehország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia, mind növekedést regisztráltak a vendéglátó-vállalkozások számában. Magyarország az egyetlen ilyen ország, ahol a számuk csökkent.
A vendégéjszakák száma 2025-re gyakorlatilag visszatért a 2019-es szintre, 33,1 millióról 33,2 millióra, miközben az országos vendéglátóhelyek száma 51 329-ről 41 852-re, azaz 18,5 százalékkal esett vissza. A KSH adatai szerint az éttermek és büfék számának tízéves csökkenése Budapestet érintette a leginkább.
A kutatás szerint a vendéglátásban tapasztalható változás nem egyszerű keresletcsökkenés, hanem a kereslet átalakulása. A Magyarországra érkező külföldiek átlagos napi költése 2025-ben 28 ezer forintot tett ki, ami 900 forinttal kevesebb volt, mint az előző évben.
Ez a tendencia azt mutatja, hogy bár több vendég érkezik és hosszabb ideig tartózkodnak, ami nagyobb összesített költést eredményez, a napi fajlagos érték csökken. A brit vendégéjszakák 92 százaléka a fővárosra koncentrálódik, míg a németek esetében ez az arány 42 százalék.
A piacot emellett a lángosbüfék és gulyásbárok terjedése, a prémium szolgáltatók visszaszorulása vagy megszűnése, valamint a folyamatos munkaerőhiány jellemzi. Ezek a tényezők együttesen hozzájárulnak a vendéglátóhelyek számának csökkenéséhez.
A vendéglátóiparban tapasztalható változások gazdasági szempontból is jelentősek, különösen a belvárosi bérleti díjak alakulása miatt. A Cushman & Wakefield mérései szerint a budapesti elsődleges üzletutcák bérleti díjai 2023 és 2025 között jelentősen emelkedtek, 1 320 euró/négyzetméter/évről 1 920 euró/négyzetméter/évre.
A Fashion Streeten tapasztalt 33 százalékos éves drágulás 2025-ben Európa legnagyobbja volt. Az V., VI. és VII. kerületekben a díjszint 8–12 ezer forint/négyzetméter/hó között mozog, míg a külső kerületekben, például Soroksáron vagy Újpest egyes részein, mindössze 2–4 ezer forint/négyzetméter/hó.
Ez a drasztikus különbség a bérleti díjakban jelentős terhet ró a belvárosi vendéglátóhelyekre, hozzájárulva a prémium szolgáltatók kiszorulásához és a piac átalakulásához. A magas üzemeltetési költségek, különösen a bérleti díjak, nehézségeket okoznak a vállalkozások fenntartásában.
Reményik Áron, a Raconteur Agency kutatásának szerzője hangsúlyozta, hogy a vendéglátás problémája nem egy általános európai trend része, hanem egy specifikusan hazai jelenség. Az egész Unióban Magyarországon csökken a leggyorsabban a vendéglátóhelyek száma, és a turizmusból élő országok közül is egyedül nálunk tapasztalható ez a visszaesés, miközben a turisták száma magas.
A tanulmány vitairatként készült, és egyértelműen elkülöníti a bizonyítékokat a feltevésektől. Az adatok megerősítik a paradoxont: rekordszintű turizmus mellett zsugorodó vendéglátóhálózat, csökkenő fajlagos költés és robbanásszerűen növekvő belvárosi bérleti díjak.
A kutatás munkahipotézise szerint a lángos-kultúra és a buliturizmus szerepe jelentős lehet ebben a folyamatban, bár a rendelkezésre álló statisztikák ezt nem bontják szét. A szerző szándéka szerint éppen ez a kérdéskör szolgálja a további szakmai vita alapját, rávilágítva a probléma komplexitására és a lehetséges megoldások szükségességére.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása