A Reuters átfogó cikkében arról számolt be, hogy a magyar üzleti szféra jelentős átalakulás előtt áll. Az Orbán-kormány idején politikai kapcsolataik révén meggazdagodó nagyvállalkozók kénytelenek lesznek felülvizsgálni működésüket. Az új kormányzat, Magyar Péter vezetésével, a közbeszerzések átláthatóságának növelését és a korrupció elleni fellépést ígéri.
A Reuters által megkérdezett egykori tisztségviselők, vállalatvezetők és elemzők egyetértenek abban, hogy a korábbi kormányhoz közel álló milliárdosoknak át kell értékelniük tevékenységüket. Egyes elemzők szerint bizonyos vállalatok valószínűleg nem élik túl az új gazdasági környezetet. Scheer Sándor, a Market Építő alapítója és vezérigazgatója elmondta, hogy cégük alkalmazkodni fog a megváltozott körülményekhez.
A nagyszabású megaprojektek helyett kisebb volumenű, de tömeges megbízásokra készülnek, miközben az építőipar súlypontja a lakóingatlan- és infrastruktúra-fejlesztések felé tolódik. A Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Építő bevételeinek egynegyedét eddig közberuházásokból, például stadionépítésekből szerezte. A cégvezető azonban hangsúlyozta, hogy harmincéves múltjuk és diverzifikált portfóliójuk politikai ciklusoktól függetlenül is biztosítja stabilitásukat.
Az Orbán-kormányhoz köthető tőzsdei társaságok, mint az Opus Global, az Appeninn, a 4iG vagy az MBH Bank részvényárfolyama zuhant. Ezzel párhuzamosan a Budapesti Értéktőzsde egésze erősödött, mivel a befektetők piacbarát gazdaságpolitikát várnak az új kormányzattól.
Az előző kormányzati időszakban az üzleti körök kivételezett hozzáférést élveztek az állami megrendelésekhez és a közbeszerzési forrásokhoz. Az OECD 2024-es felmérése rávilágított, hogy Magyarországon kiemelkedően magas volt az egyajánlatos közbeszerzési eljárások aránya. A CRCB Korrupciókutató Központ az áprilisi választások előtt publikált elemzésében egyértelmű bizonyítékokat tárt fel a politikai favoritizmusra a hazai tenderrendszerben.
Magyar Péter, aki fölényes győzelemmel váltotta fel Orbánt, júniusban átfogó korrupcióellenes törvénycsomagot nyújtott be az Országgyűlésnek. A kormány ezzel igyekszik teljesíteni az Európai Unió átláthatósági feltételeit, hogy lehívhassa a felfüggesztett uniós forrásokat. Ennek részeként a kabinet felülvizsgálja az előző éra kötelezettségvállalásait.
Már fel is függesztettek egy dél-magyarországi autópálya-szakasz bővítését, és felszólították a Duna Aszfaltot a választások előtt kifizetett előlegek visszafizetésére. A Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt, amely az elmúlt években az ország vezető útépítő vállalatává vált, közleményében kiemelte, hogy már az 1990 előtti időszakban is nemzetközi szereplők által dominált piacon versenyeztek. Ezért a kompetitív környezet nem idegen számukra.
Elemzői vélemények szerint a legsebezhetőbb helyzetben azok a cégek vannak, amelyek szinte kizárólag az állami infrastrukturális megrendelésekből éltek. Ezek a vállalatok most valódi piaci versenyre kényszerülnek. Hegedűs Dániel, a berlini Institut für Europäische Politik igazgatóhelyettese úgy véli, hogy a korábbi hálózatokhoz kötődő építő- és útépítő vállalatok egy-két éven belül akár teljesen el is tűnhetnek a piacról.
Az átláthatóbb pályázati rendszer jelentős teret nyithat a nemzetközi vállalatok előtt is. Orsolya Raczova, az Eurasia Group elemzője szerint a korábbi berendezkedéshez szorosan kötődő cégek egy része törvényszerűen kiszorul majd a piacról. Ez a változás nem csupán a gazdasági szereplőket érinti, hanem hosszú távon a magyar gazdaság szerkezetét is átalakíthatja, elősegítve a nagyobb piaci versenyt és a hatékonyságot.
A befektetők bizalma az új, piacbarát gazdaságpolitikában megmutatkozik a tőzsdei mozgásokban. Az átláthatóság növelése és a korrupció elleni küzdelem kulcsfontosságú az uniós források lehívásához, ami létfontosságú a magyar gazdaság számára.
Az új kormányzat lépései egyértelműen jelzik az eddigi gyakorlattól való eltávolodást. A közbeszerzések átláthatóbbá tétele és a korrupció elleni fellépés nem csupán politikai ígéret, hanem az uniós feltételek teljesítésének alapja. Ez a folyamat arra kényszeríti a vállalatokat, hogy stratégiájukat a piaci versenyre és a diverzifikációra alapozzák.
A jövőben várhatóan egy sokkal kompetitívebb üzleti környezet alakul ki Magyarországon. Ez lehetőséget teremthet új, innovatív szereplők megjelenésére és a nemzetközi befektetések növekedésére. Azon cégek, amelyek képesek lesznek alkalmazkodni az új szabályokhoz és valódi piaci alapon működni, hosszú távon sikeresek maradhatnak. Azoknak, akik kizárólag a politikai kapcsolatokra építettek, komoly kihívásokkal kell szembenézniük.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása