A magyar jogrendszerben jelenleg hiányzik egy hatékony szabályozási modell, amely képes lenne kezelni a rendszerszintű korrupció, különösen az állam politikai foglyul ejtésével megvalósuló típusának következményeit. Ez a korrupciós forma okozza a legnagyobb károkat, és súlyos válságos helyzetet teremt. A probléma orvoslására, valamint a tisztességes versenyen alapuló piacgazdaság helyreállítására egy új jogszabály és a nemzetközi vagyonvisszaszerzési eljárások legújabb tapasztalatait felhasználó vagyonosodási eljárás, az úgynevezett UWO bevezetése válhat szükségessé. Ez a koncepció egy olyan megoldást vázol fel, amely szervesen illeszkedne a magyar jogrendszerbe, és segíthetne az eltűnő állami vagyonok visszaszerzésében.
A jelenlegi jogi keretek, beleértve a büntetőjogot, a versenyjogot, az adójogot és a magánjogot, bár nyújtanak bizonyos megoldásokat a vagyoni igazságtételre és a vagyonvisszaszerzésre, nem bizonyulnak elégségesnek a rendszerszintű korrupció kezelésében. Ez a korrupciós típus, amelyet az állam politikai foglyul ejtése jellemez, a legjelentősebb károkat okozza az ország gazdaságában. A kialakult válságos helyzet sürgős beavatkozást igényel, mivel a tisztességes piaci viszonyok helyreállítása alapvető fontosságú a gazdaság hosszú távú stabilitása szempontjából. Ennek érdekében merült fel az UWO, azaz a vagyonosodási eljárás bevezetésének gondolata, amely egy új megközelítést kínálna a problémára.
A rendszerszintű korrupció, más néven "state capture", olyan jelenség, amikor az állami intézmények és döntéshozó mechanizmusok magánérdekek szolgálatába állnak, torzítva a piaci versenyt és az igazságos elosztást. Ez a helyzet aláássa a jogállamiságot és a gazdasági stabilitást, hosszú távon súlyos károkat okozva az állami költségvetésnek és a társadalomnak egyaránt. A forrás szerint a kilencvenes évek privatizációja után a "NER tékozló privatizációja" újabb jelentős állami vagyonvesztéssel fenyeget, ami rávilágít a probléma folyamatos és súlyos jellegére. A jelenlegi jogi eszközök, mint a büntetőjogi eljárások, vagy a versenyjogi és adójogi szabályok, nem lettek kialakítva arra, hogy hatékonyan fellépjenek az ilyen mértékű, rendszerszintű vagyoneltulajdonítás ellen.
A hatékony vagyonvisszaszerzési mechanizmusok bevezetése létfontosságú a jogállamiság és a gazdasági igazságosság helyreállításához. A rendszerszintű korrupció nem csupán anyagi károkat okoz, hanem erodálja a közbizalmat és rontja a befektetői környezetet is. Az UWO bevezetése lehetőséget teremthetne arra, hogy a tisztességtelenül szerzett vagyonok visszakerüljenek az államhoz, és ezáltal csökkenjen a közterhek aránya. Az idő sürget, mivel a visszaszerezhető vagyonok folyamatosan válnak köddé, és minden késlekedés további jelentős állami vagyonvesztést eredményezhet. A tisztességes versenyen alapuló piacgazdaság helyreállítása elengedhetetlen a fenntartható fejlődéshez és a társadalmi kohézióhoz.
A javasolt koncepció szerint egy új jogszabály bevezetése, amely szervesen illeszkedik a magyar jogrendszerbe, kulcsfontosságú lenne a jelenlegi hiányosságok pótlásában. Ez a jogszabály a nemzetközi vagyonvisszaszerzési eljárások legújabb tapasztalatait használná fel, különös tekintettel az UWO modelljére. Az ilyen típusú eljárások célja, hogy a gyanúsan nagy vagyonnal rendelkező személyeknek kelljen igazolniuk vagyonuk eredetét, amennyiben az jelentősen meghaladja ismert jövedelmüket. Ennek a szabályozásnak a bevezetése hozzájárulhatna a rendszerszintű korrupció elleni küzdelemhez, a vagyonvesztés megállításához és a gazdasági igazságtétel megvalósításához, elősegítve egy átláthatóbb és tisztességesebb piaci környezet kialakulását Magyarországon.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása