A magyar startupvilág fejlődését számos tényező nehezíti, melyek közül kiemelkedik a hazai tőkehiány és a befektetők óvatossága. Egy szakértő szerint a két probléma szorosan összefügg, és a piaci alapon működő nagy kockázatitőke-alapok hiánya korlátozza a befektetési lehetőségeket. Ez a helyzet hozzájárul ahhoz, hogy a magyar vállalkozások nehezen jutnak forráshoz a későbbi növekedési szakaszokban, és a tehetségek elvándorlása is fenyegetővé válhat.
A Dealroom adatai szerint 2025 és 2026 első felében 33 korai fázisú befektetés történt Magyarországon, míg érettebb cégekbe mindössze öt alkalommal fektettek be. Ez a szám rávilágít a hazai startupok finanszírozási nehézségeire a növekedés későbbi szakaszaiban. A SEON, egy online csalások kiszűrésével foglalkozó magyar startup, 2022-ben 94 millió dolláros tőkebevonásában még részt vett egy hazai befektető, az OTP Csoporthoz tartozó PortfoLion is.
A legutóbbi finanszírozási körben azonban már egyetlen magyar befektető sem szerepelt a SEON támogatói között. Ez a tendencia azt mutatja, hogy bár a hazai alapok hajlandóak részt venni későbbi finanszírozási körökben, a befektetések gyakorisága és az alapok által kezelt vagyon nagysága korlátozott. Az Index korábban már foglalkozott a hazai tőke hiányával és a magyar megtakarítások külföldre áramlásával.
Magyarország egyetlen unikornis cégének, a LogMeInnek a története is jelzi a kihívásokat. A Budapesten alapított vállalatot 2019-ben 4,3 milliárd dollárra értékelték egy felvásárlás során, majd 2020-ban külföldi befektetők vásárolták fel. 2022-ben a cég GoTo néven folytatta működését, és fizikai központja Bostonba került, bár Magyarországon továbbra is rendelkezik fejlesztői kapacitással. Mivel azonban külföldi tulajdonban van, már nem tekinthető teljesen magyar unikornisnak.
Golovin, a MyRoboteam program vezetője szerint a tőkehiány és a kockázatkerülés nem elválasztható egymástól, hanem matematikai összefüggésben állnak. Ha egy piacon sok, több száz millió eurót kezelő kockázatitőke-alap működik, azok megengedhetik maguknak a magasabb kockázatú befektetéseket is, mivel a sikeres cégeken elért nyereség ellensúlyozhatja a kudarcok veszteségét. Magyarországon azonban kevés ilyen nagy, kizárólag piaci alapon befektető alap létezik, ami szűkíti a hazai befektetők mozgásterét.
Ez a helyzet azt eredményezi, hogy a befektetők sok esetben csak viszonylag biztonságosnak ítélt vállalkozásokba tudnak pénzt tenni, ami gátolja a gyors növekedésre képes, de nagyobb kockázatot jelentő startupok fejlődését. A Dealroom elemzése szerint 2025 óta alig több mint ötven startupot jegyeztek be Magyarországon, ami országos szinten kifejezetten alacsony szám, és nem a piac telítettségét jelzi. Éppen ellenkezőleg, minél többen indulnak el, annál nagyobb az esély a sikeres vállalkozások számának növekedésére.
A szakértő kiemelte, hogy Magyarországon nem elsősorban a mérnöki tudásból van hiány, hanem az üzleti és értékesítési, azaz a piacra lépési (go-to-market) képességből. Egy jó mérnök képes működő terméket létrehozni, de annak eladása már másfajta tudást igényel. Az Index korábban részletesen beszámolt a magyar startupok növekedési és nemzetközi terjeszkedési nehézségeiről.
Golovin szerint nincs probléma azzal, ha egy vállalkozás külföldi tőkét von be, vagy akár másik országba helyezi át a központját, amennyiben a fejlesztőcsapat továbbra is Magyarországon marad. Egy ilyen cég is hasznot hajthat a származási országának, például a "startupmaffia" jelenség révén. Ez azt jelenti, hogy egy sikeres vállalkozás korábbi munkatársai később saját cégeket vagy befektetési alapokat hoznak létre, megsokszorozva az eredeti siker hatását.
Példaként említhető a PayPal és a Skype egykori dolgozóinak esete, akik később olyan vállalatokat alapítottak, mint a Tesla, a SpaceX, a LinkedIn vagy a Wise. Hasonlóképpen, a magyar sikertörténetek, mint a SEON, egykori munkatársai is hazahozhatják a nemzetközi tapasztalatokat, kapcsolatokat és üzleti tudást. A generatív mesterséges intelligencia (MI) a következő nagy lehetőséget jelentheti, mivel részben kiválthatja a programozói vagy tervezői készségeket, megkönnyítve a vállalkozásindítást.
A Colossyan nevű magyar startup, amely MI és digitális avatárok segítségével készít videókat, jó példa arra, hogy magyar kockázati tőkével támogatott cégek is képesek kilépni a nemzetközi piacra. Az állam szerepe ezen a területen az egyensúly megtalálásában rejlik: a túl sok állami pénz a pályázati bizottságokra fókuszáló alapítókat nevelhet, míg állami támogatás nélkül nehéz elindítani a következő vállalkozói generációt.
A Vestbee jelentése szerint Magyarország egyetlen unikornissal rendelkezik, a LogMeIn/GoTo-val, ami elmarad Észtország 11 vagy Lengyelország 14 unikornisától. A magyar piac kis mérete önmagában nem akadály, hiszen Észtország lakossága sokkal kisebb, mégis több startup működik ott. Nincs egységes recept a startup ökoszisztémák sikerére, minden országnak a saját adottságaihoz kell igazodnia.
A lehetséges megoldás a nemzetközi nyitottság: külföldi startupok vonzása, közös befektetések külföldi alapokkal, valamint az alapítók felkészítése a világpiaci működésre már az első naptól kezdve, például angol nyelvű programokon keresztül. Magyarország erős technológiai tudásbázissal rendelkezik, és az Európai Unión belül jó hely lehet startup indítására, magas életminőség mellett.
Golovin egy konkrét mérhető mutatót javasol: 2030 végére legalább húsz olyan, egyenként több mint 50 millió eurót érő startupnak kellene működnie, amelynek központja Magyarországon található, de tevékenysége nemzetközi. Fontos elkerülni a látványos, de kevésbé érdemi mutatókat, mint a bevont tőke teljes összege, mivel ezek nem mutatják meg, mennyi siker marad valójában Magyarországon. Ennek hiányában Budapest továbbra is más technológiai központok utánpótláspiacaként működhet.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása