A magyar startup szektor jövője számos kihívással néz szembe, különösen a tőkebevonás és a befektetői kockázatvállalás terén. Az egyetlen, egymilliárd dollár fölé értékelt, magyar alapítású unikornis cég, a LogMeIn, amely később GoTo néven működött tovább, már külföldi tulajdonba került és központját is áthelyezte. Ez a jelenség felveti a kérdést, hogyan tud Magyarország versenyképes maradni a globális technológiai piacon, és mit tehet a tehetségek és a tőke hazai megtartásáért. Egy szakértő szerint a tőkehiány és a befektetők kockázatkerülése nem különálló problémák, hanem szorosan összefüggő tényezők.
A LogMeIn, amelyet Budapesten alapítottak, 2019-ben egy felvásárlás során érte el a 4,3 milliárd dolláros értékelést, majd 2020-ban külföldi befektetők tulajdonába került. A vállalat 2022-ben GoTo névre váltott, és fizikai központja Bostonba került, bár Magyarországon továbbra is rendelkezik fejlesztői kapacitással. Ez a példa jól illusztrálja a hazai startupok nemzetközi térbe való kilépésének, majd a központ áthelyezésének folyamatát.
Hasonló tendenciák figyelhetők meg az online csalások kiszűrésével foglalkozó SEON esetében is. Bár a cég 2022-es 94 millió dolláros tőkebevonásában még részt vett az OTP Csoporthoz tartozó PortfoLion, a legutóbbi finanszírozási körben már nem szerepelt hazai befektető. A Dealroom adatai szerint 2025 és 2026 első időszakában mindössze 33 korai fázisú befektetés történt Magyarországon, míg érettebb, növekedési szakaszban lévő cégekbe csupán öt alkalommal fektettek be. Ez a szám rávilágít a későbbi fázisú tőkehiányra.
A szakértő szerint a kockázatvállalási hajlandóság nem pusztán személyiségfüggő, hanem matematikai kérdés. Azokon a piacokon, ahol sok, több száz millió eurót kezelő kockázatitőke-alap működik, megengedhetők a rendkívül kockázatos befektetések, mivel a sikeres cégek nyeresége ellensúlyozza a kudarcok veszteségét. Magyarországon azonban kevés olyan nagy alap működik, amely kizárólag piaci alapon fektet be, ami szűkíti a hazai befektetők mozgásterét. Ezért gyakran csak viszonylag biztonságosnak ítélt vállalkozásokba tudnak pénzt tenni.
A régiós összehasonlítások is árulkodóak: Észtország, amelynek lakossága a magyarországi hetede, 11 unikornissal büszkélkedhet, míg Lengyelország 14-gyel. A magyar piac kis mérete önmagában nem akadály, ahogy az észt példa is mutatja. A probléma gyökere nem elsősorban a mérnöki tudás hiánya, hanem az üzleti, értékesítési, vagyis a „go-to-market” képességek hiányossága. Egy jó mérnök képes terméket létrehozni, de annak eladása külön üzleti tudást igényel.
A külföldi tőke bevonása, sőt akár a központ áthelyezése sem feltétlenül hátrányos egy országnak, ha a fejlesztői csapat továbbra is itthon marad. A startupok globális piacon versenyeznek az ügyfelekért és a befektetői pénzekért egyaránt. Az úgynevezett „startupmaffia-jelenség” példázza, hogy a sikeres vállalkozások korábbi munkatársai később saját cégeket vagy befektetési alapokat hozhatnak létre, megsokszorozva ezzel az eredeti siker hatását. A PayPal és a Skype egykori dolgozói is alapítottak később olyan cégeket, mint a Tesla, a SpaceX vagy a Wise. Hasonlóan, a magyar sikertörténetek, mint a SEON, nemzetközi tapasztalatokat és tudást hozhatnak haza.
A generatív mesterséges intelligencia (MI) új lehetőségeket nyit meg, mivel részben kiválthatja a korábban alapvetőnek számító speciális készségeket, mint a programozás vagy a tervezés. A magyar Colossyan, amely MI és digitális avatárok segítségével készít videókat, jó példa arra, hogy magyar kockázati tőkével támogatott cégek is sikeresen léphetnek a nemzetközi piacra. Az állam szerepe kulcsfontosságú, de az egyensúly megtalálása elengedhetetlen: a túl sok állami pénz a pályázati bizottságokra való figyelmet erősítheti, míg a teljes hiánya gátolja a vállalkozói generációk elindulását.
A szakértő szerint a magyar startup ökoszisztéma fejlesztésének egyik lehetséges útja a nemzetközi nyitottság. Ez magában foglalja külföldi startupok Magyarországra vonzását, közös befektetések megvalósítását külföldi alapokkal, valamint az alapítók felkészítését a világpiaci működésre már a kezdetektől, például angol nyelvű programokon keresztül. Magyarország számos előnnyel rendelkezik, mint például az erős technológiai tudásbázis és az Európai Unión belüli magas életminőség, amelyek vonzóvá tehetik a startupok számára.
A siker mérhető mutatójaként a szakértő azt javasolja, hogy 2030 végére legalább húsz olyan, egyenként több mint 50 millió eurót érő startup működjön, amelynek központja Magyarországon található, de tevékenysége nemzetközi. Fontosnak tartja elkerülni az olyan látványos, de kevésbé érdemi mutatókat, mint a bevont tőke teljes összege, mivel ezek nem mutatják meg, hogy a sikerből valójában mennyi marad az országban. Ennek hiányában Budapest továbbra is más technológiai központok utánpótláspiacaként funkcionálhat.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása