Az Eurostat friss adatai szerint az Európai Unió sportgazdasága dinamikusan fejlődik, 2025-ben már 1,8 millió embert foglalkoztatva. Ez a szektor az EU-ban továbbra is vonzza a fiatal munkaerőt, stabil növekedést mutatva. Ezzel szemben Magyarországon jelentős eltérések figyelhetők meg, különösen a sportfoglalkoztatottak korösszetételében.
Az Európai Unióban a sportágazat a teljes foglalkoztatás 0,9 százalékát adta 2025-ben, egyetlen év alatt 8,9 százalékos bővülést produkálva. Magyarországon azonban 2024 után visszaesés következett, a sportfoglalkoztatás 2025-ben 8,5 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A sportban dolgozók köre széles, magában foglalja a sportolókat, edzőket, fitnesz- és rekreációs szakembereket, valamint a sportlétesítmények és rendezvények munkavállalóit is.
Uniós szinten a sportfoglalkoztatás az elmúlt évtizedben viszonylag egyenletesen növekedett, míg Magyarországon jóval hullámzóbb folyamat jellemezte. A hazai szektor a 2010-es évek közepi mélypontról erős bővülésbe kezdett, 2024-ben érte el csúcspontját, majd 2025-ben korrekció következett be. Bár a magyar sportágazat hosszabb távon nagyobb lett, kisebb mérete miatt érzékenyebben reagál a külső változásokra.
A sport teljes foglalkoztatáson belüli súlya az EU-ban fokozatosan emelkedett, megközelítve a 0,9 százalékot 2025-re. Magyarországon ez az arány végig alacsonyabb volt, és nagyobb kilengéseket mutatott. A 2017-es mélypont után javulás következett, de a 2024-es kiugrás után 2025-ben ismét visszaesés látható, ami a sport munkaerőpiaci beágyazottságának kevésbé stabil jellegére utal.
A legfontosabb magyar sajátosság a sportmunkaerő korösszetételének látványos átalakulása az elmúlt tíz évben. 2015-ben a sportban dolgozók 31,6 százaléka tartozott a 15–29 éves korcsoportba, ez az arány 2025-re mindössze 19,9 százalékra esett vissza. Ezzel párhuzamosan a 30–64 évesek aránya 67,9 százalékról 73,3 százalékra nőtt, a 65 év felettieké pedig 0,5 százalékról 6,8 százalékra emelkedett.
Ez a tendencia azt mutatja, hogy a magyar sportmunkaerő súlypontja egyértelműen az idősebb korosztályok felé tolódott el. A fiatalok arányának csökkenése különösen erős, miközben a korábban marginális 65 év felettiek jelenléte mára érdemi tényezővé vált. Az uniós trend ezzel szinte ellentétes képet mutat, ahol a 15–29 évesek aránya 33,6 százalékról 36,2 százalékra nőtt, a 30–64 évesek súlya pedig csökkent.
Az EU-ban a 65 év felettiek aránya is emelkedett, de jóval mérsékeltebb szinten, 4,2 százalékra. Ez azt jelenti, hogy Európában a sport továbbra is erős belépési pont a fiatal munkavállalók számára, míg Magyarországon ez a szerep gyengült. A fiatal sportfoglalkoztatottak száma Magyarországon 2019 és 2022 között még magasabb volt, de ezt követően látványosan visszaesett, ellentétben az EU-val, ahol 2021 után erőteljes növekedés volt tapasztalható.
A magyar sportmunkaerő elöregedése rövid távon szakmai stabilitást biztosíthat, mivel a tapasztaltabb munkavállalók fontos szerepet játszanak a sportegyesületek, edzői hálózatok és létesítmények működésében. Azonban hosszú távon ez a tendencia komoly utánpótlási kockázatot jelez. A szektor egyre kevésbé épül a pályakezdőkre, ami a jövőbeni szakemberhiány előjele lehet.
Az európai sportpiac a járvány utáni időszakban képes volt újra fiatalokat bevonni, míg Magyarországon ez a lendület megtört. A hazai sportfoglalkoztatás gerincét ma a 30–64 éves korosztály adja. Ez a korcsoport stabil működési alapot biztosít, de egyúttal azt is jelzi, hogy a sportágazat egyre kevésbé vonzza a fiatalabb generációkat.
Összességében a magyar sportfoglalkoztatás az elmúlt évtizedben nem nevezhető kudarcnak, hiszen a szektor létszáma magasabb, mint a vizsgált időszak elején, és gazdasági jelentősége is nőtt. Azonban a szerkezeti kép kedvezőtlenebbé vált. Míg az EU-ban a sport fiatalos, bővülő ágazatként működik, Magyarországon a munkaerő elöregedése vált meghatározó trenddé.
A következő évek kulcskérdése nem csupán az lesz, hogy hányan dolgoznak a magyar sportgazdaságban, hanem az is, hogy kik. Ha a sportágazat nem tud versenyképesebb bérekkel, kiszámíthatóbb karrierutakkal és korszerű képzési lehetőségekkel fiatalokat bevonzani, akkor a jelenleg még stabilnak tűnő munkaerőpiaci szerkezet néhány éven belül komoly utánpótlási problémává válhat. Ez hosszú távon veszélyeztetheti a magyar sport fejlődését és működését.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása