Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés rendkívüli ülésén értékelte a közelmúltbeli, rendkívüli időjárás okozta energia- és vízellátási válsághelyzet kezelését. Felszólalásában kiemelte, hogy az eddigi intézkedésekkel sikerült elkerülni a súlyosabb gazdasági következményeket, de a tapasztalatok alapján a teljes államigazgatást újra kell építeni. Kijelentette, hogy az ország jelenleg nincs felkészülve az ilyen és hasonló válságokra.
A miniszterelnök beszámolója szerint a kormányzati lépéseknek köszönhetően a Paksi Atomerőművet nem kellett teljesen leállítani, és a vállalatoknál sem volt szükség kötelező termelésleállásra. Az áramfogyasztás érdemi visszafogása, amely közel 10 százalékkal maradt el a tervezettől a kritikus időszakban, minimálisra csökkentette a gazdasági és költségvetési károkat. Ez a csökkentés kevesebb villamosenergia-importot tett szükségessé.
A vízellátás terén a júniusi problémák után felkészülten várták az újabb hőhullámot, és az ország szinte egész területén folyamatos maradt a szolgáltatás, néhány tucatnyi időszakos vízhiánnyal érintett helyszínt leszámítva. Ezeken a helyeken a honvédség tartálykocsikkal segített, és országszerte 1261 helyszínen osztottak vizet, valamint 792 párakaput üzemeltettek. A vasúti közlekedésben sebességkorlátozásokat vezettek be a hőség miatt, de komolyabb fennakadások nem történtek.
Az energiarendszer stabilitásának megőrzése érdekében a kormány először kérte, majd felszólította a nagyfogyasztókat az áramfogyasztás visszafogására a kritikus esti órákban. Több száz, közel ezer cég csatlakozott a felhíváshoz, összesen több mint 700 megawattnyi fogyasztáscsökkentést vállalva. Ehhez később önkormányzatok, civil szervezetek és egyházak is csatlakoztak, így a lakosságtól elegendő volt a 17 és 22 óra közötti energiafogyasztás mérséklését vagy elhalasztását kérni.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a válságkezelés új kormányzati filozófiát követ, amelyet élesen szembeállított az előző kabinet gyakorlatával. Kifejtette, hogy korábban az operatív törzsek működését nem a lakosság érdekei, hanem az akkori miniszterelnök politikai akarata határozta meg. Példaként említette a politikai ellenfeleket célzó plakátkampányokat, a soha nem használt lélegeztetőgépek csillagászati összegért történő beszerzését, valamint az ország lezárását.
A miniszterelnök szerint a korábbi évtizedek látszatintézkedései és rendeleti kormányzása nem hozott valódi eredményeket vagy tudást a válságkezelés terén. Úgy fogalmazott, hogy az államigazgatást felkészületlenül érte az energia- és vízhálózatot fenyegető válság, ezért néhány nap alatt kellett új fokozatba kapcsolni a teljes állami működést. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium már az első hőhullám kezdetétől, június 16-tól napi szinten figyelte a helyzetet, majd védelmi munkacsoportot állítottak fel.
A miniszterelnök szerint az új válságkezelési szemlélet a "működő és emberséges Magyarország" megteremtését célozza, amely a lopás és kivagyiság helyett az egymás felé fordulásra épül. Ezt a szemléletet igyekeztek meghonosítani a védelmi munkacsoporton keresztül az egész államigazgatásban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami alkalmazottak többsége nyitott erre, és szívesen vállal többletmunkát, mert úgy érzik, hogy a többség mindennapjait teszik könnyebbé és biztonságosabbá.
A kormány öt pontban határozta meg a válságkezelés sikerkritériumait, amelyek közül elsődlegesen a nukleáris biztonság megőrzését emelte ki, ahol nincs ok aggodalomra. Második fontos feladatként a villamosenergia-hálózat összeomlásának, azaz egy esetleges blackout elkerülését nevezte meg, amelyet a MAVIR vezetésével sikerült biztosítani. Harmadik szempontként a lakosság számára a lehető legkevesebb kényelmetlenség biztosítását emelte ki.
Magyar Péter szerint a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás kulcsfontosságú, amit a korábbi politikai elit szándékosan elhanyagolt. Az aszályos nyár nem csupán a Velencei-tavat, hanem a Duna vízszintjét is kritikus szintre csökkentette, ami veszélyeztette a paksi atomerőmű működését is.
Az azonnali veszélyek elhárítása után a kormány feladata nem ér véget, hangsúlyozta a miniszterelnök. Közép- és hosszú távú megoldásokat is ki kell dolgozni, valamint alaposan értékelni kell az elmúlt hetek tapasztalatait. Az agráriumban már most több száz milliárdos fagy- és aszálykár látszik, melynek teljes gazdasági hatása csak hetek múlva lesz felmérhető.
A miniszterelnök kijelentése, miszerint a teljes államigazgatást újra kell építeni, rávilágít a rendszerbeli hiányosságokra és a jövőbeni felkészülés sürgősségére. Az energiatudatosság felé tett lépés és a lakosság, vállalatok, önkormányzatok, civil szervezetek és egyházak együttműködése példaként szolgálhat a jövőbeni válságkezelési stratégiákhoz. A kormányzati kommunikáció és a lakosság partnerként kezelése kulcsfontosságú eleme ennek az új megközelítésnek, amely hosszú távon is fenntarthatóbb és ellenállóbb rendszert eredményezhet.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása