Magyar Péter miniszterelnök egy kisvárdai lakossági fórumon jelezte, hogy a hatósági árrésstop súlyos problémákat okoz a hazai gazdaságban, különösen a mezőgazdaságban és a kisebb üzletekben. Elmondása szerint a kormány fontolóra venné az intézkedés megszüntetését, együttműködve a kamarákkal és az élelmiszerláncokkal. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egyelőre egy felvetés, konkrét döntés vagy időpont még nem született.
A miniszterelnök szerint az árréskorlátozásból eredő veszteségeket a kereskedelmi láncok nem vállalják magukra, ehelyett olcsóbb, állítása szerint gyengébb minőségű importtermékeket keresnek. Ez a gyakorlat kedvez az importnak, és lefelé nyomja a hazai felvásárlási árakat, problémákat okozva a tej-, hús- és gyümölcságazat szereplőinek. Magyar Péter az árrésstoppal hozta összefüggésbe, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében számos kisbolt tönkrement, annak ellenére, hogy ezekre az üzletekre nem vonatkozik a korlátozás, mégis nehezebben versenyeznek a nagy láncokkal.
A kivezetés mellett az inflációs helyzettel is érvelt, valószínűnek tartva, hogy a jelenlegi környezetben a megszüntetés nem okozna áremelkedést. Felidézte a KSH augusztusi adatait, amelyek 1,3 százalékos éves drágulást mutattak, az élelmiszerek ára pedig havi alapon 0,2 százalékkal csökkent. Az inflációs környezet tehát lehetővé tenné a hatósági árszabályozás kivezetését.
Az árrésstop következményei az élelmiszerlánc egészén végiggyűrűznek, gyengítik a hazai beszállítókat, visszafogják a beruházásokat, és hozzájárulnak a kisboltok ellehetetlenüléséhez. Az érdekvédelmi szervezetek, mint a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) és az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), régóta sürgetik az intézkedés haladéktalan kivezetését. Az MNKSZ főtitkára szerint a nagykereskedőktől vásárló kisboltok sokszor saját árrésük feladásával sem tudják megközelíteni a láncok fogyasztói árait, miközben az elvesző forgalom mellett a béreket és a rezsit továbbra is fizetniük kell.
2025-ben 2713-mal csökkent az üzletek száma, ebből 913 élelmiszer- vagy élelmiszer jellegű bolt volt. Bár a teljes visszaesés nem tulajdonítható automatikusan az árrésstopnak, az MNKSZ szerint a szabályozás gyorsítja a kedvezőtlen folyamatokat, különösen a falusi boltok eltűnését, ami az időseknek és az autó nélkül élőknek nehezíti meg a bevásárlást. Az OKSZ szerint a kedvezőbb inflációs adatokat a verseny, az erős forint és a kedvezőbb beszerzési árak hajtják, nem az árréssapka.
A szervezetek szerint a vásárlók védelmére bevezetett szabályozás hosszabb távon éppen az ellátást és a választékot veszélyezteti. Az árréssapka eltörlése mellett a kiskereskedelmi különadó fokozatos megszüntetését is kérték, amelytől több akciót, jobb választékot, beruházásokat és erősebb hazai beszállítói kapcsolatokat várnak. A kereskedelmi nehézségekre az idei terméskiesés is ránehezedik, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.
Magyar Péter Kisvárdán 600–800 milliárd forintos agrárkiesésről és másfél millió hektáron bejelentett aszálykárról beszélt. A tavaszi vetésű növényeknél legalább 30, a kukoricánál 50 százalékot meghaladó veszteséget említett, becslése szerint másfél millió tonna körüli kukoricatermés állhat szemben a 3,5–4 millió tonnás hazai szükséglettel, ami importra kényszeríti az országot. A szabolcsi almát kétszer is fagy érte, ami további 20 százalékos visszaesést okozott a tavalyi gyenge terméshez képest, és a kilónkénti 52 forintos felvásárlási árat elfogadhatatlannak nevezte.
A gyors segítségnyújtás érdekében szeptembertől december végéig igényelhető önkéntes tőketörlesztési moratóriumot vezettek be, amely mintegy 500 milliárd forintos hitelállományt érinthet. Emellett körülbelül 106 milliárd forintnyi támogatás kifizetését hozták előre, a tejhasznútehén-tartóknál 75 százalékos előleggel indult a folyósítás. Magyar Péter további hitelkonstrukciókról, a silókukorica zölden történő betakarításának lehetővé tételéről, valamint a sertéspestis és a szőlőbetegségek elleni védekezésről is beszélt.
A támogatások szabályos felhasználását szigorítanák, példaként a Gallicoop 33 milliárdos támogatásának leállítását említette. A Szent István Vidékfejlesztési Program első körben száz települést, százezer embert és tíz mikrotérséget érint. A kormány hosszabb távon hazai és uniós forrásokra, megújuló agrárkamarára, kutatóintézetekre, szárazság- és fagytűrőbb fajtákra, tárolókapacitásokra és tartós felvásárlói együttműködésre építene. A stratégia célja, hogy a fiataloknak megérje folytatniuk a gazdálkodást, és a szabolcsi alma ismét biztos helyet kapjon a magyar boltokban.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy az energiaválsággal is küzdő ágazatot korábban nem készítették fel a klímaváltozásra. Hatékonyabb, intenzív gyümölcstermesztéssel és kiszámítható megállapodásokkal közelítenék a lengyel, illetve szlovén eredményekhez. Az Austria Juice magyar vezetőivel már egyeztetett, és Bóna Szabolcs agrárminiszter az osztrák tulajdonosokkal tárgyalhat a feldolgozók szerepvállalásáról.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása