Magyar Péter, a Tisza-kormány vezetője beszámolójában részletesen értékelte a kabinet első 110 napjának legfontosabb eredményeit és intézkedéseit. Kiemelte a jelentős uniós források, összesen 6000 milliárd forint hazahozatalát, valamint egy új, korrupcióellenes hivatal felállítását, amelynek célja a közélet tisztaságának biztosítása. A kormányfő emellett reagált a kabinetet ért bírálatokra is, hangsúlyozva, hogy a felelős kormányzáshoz elengedhetetlen, hogy olykor népszerűtlen, de szükséges döntéseket is meghozzanak.
Az értékelés szerint az elmúlt időszakban sikerült stabilizálni az ország pénzügyi helyzetét. Az uniós források hozzáférhetővé tétele mellett a költségvetési egyenleg ezermilliárd forinttal javult, ami jelentős előrelépést jelent a gazdasági stabilitás szempontjából. Továbbá, mintegy 3000 milliárd forintnyi közvagyont sikerült visszaszerezni, ami hozzájárul az állami vagyon gyarapításához és a gazdaság megerősítéséhez.
A gazdasági és szociális intézkedések sorában Magyar Péter több fontos lépést is kiemelt. Bevezették a százezer forintos iskolakezdési támogatást, amely a családok terheit hivatott enyhíteni a tanév kezdetén. Csökkentették a tűzifa és a vényköteles gyógyszerek áfáját, ezzel is támogatva a rászorulókat és a háztartásokat. Emellett az öregségi nyugdíjminimumot 120 ezer forintra emelik, amely 2027-től lép életbe, hosszú távon biztosítva a nyugdíjasok megélhetését.
A korrupció elleni küzdelem jegyében Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, ami jelentős lépés a nemzetközi együttműködés és az átláthatóság erősítése felé. Ezzel párhuzamosan felállították a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, amelyet a kormányfő Európa egyik legerősebb korrupcióellenes intézményeként jellemzett. Ennek a hivatalnak a feladata a közpénzekkel való visszaélések felderítése és a jogtalanul megszerzett vagyon visszaszerzése.
Az új kormányzati struktúra kiépítésével együtt számos állami intézmény és hivatal élén vezetőváltások történtek. A pozíciókat jórészt nyílt pályázatokon keresztül töltötték be, ami a transzparencia és a szakértelem előtérbe helyezését célozza. Magyar Péter kitért a személyi döntéseket övező lakossági és sajtóvisszhangokra is. Tisztázta, hogy a kabinetnek nem célja minden egyes vezetői kinevezést társadalmi szavazásra bocsátani. Indoklása szerint a döntésekért a politikai felelősséget a megválasztott vezetőknek kell vállalniuk, nem pedig a közvéleménynek vagy a véleményvezéreknek.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy ha mindig a közvélemény döntene a kinevezésekről, a jogszabályokról, a költségvetésről vagy az adókról, akkor az ország kormányozhatatlanná válna. Kiemelte, hogy a kormány tagjai négyéves ciklusra esküdtek fel, és elkötelezettek a vállalt reformok végrehajtása mellett, még akkor is, ha bizonyos lépések vitákat váltanak ki a társadalomban. Hozzátette, hogy a jogállami kereteket a jövőben is szigorúan betartják, mert a vagyonvisszaszerzés és az elszámoltatás csak így maradhat hiteles és elfogadott.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása