Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Facebook-oldalán tett bejelentést a hazai koncessziós rendszer átvilágításával kapcsolatban. Kiemelte, hogy a korábban vállaltaknak megfelelően felszámolják a közpénzek pazarlását a dohány- és kaszinókoncessziók esetében, majd hozzátette, hogy a 35 éves autópálya-koncesszió felülvizsgálata is napirendre kerül. Ez a lépés egy szélesebb körű kormányzati törekvés része, amely a jelentős állami szerződések átláthatóságát és hatékonyságát célozza.
A koncessziók felülvizsgálatának ügye már korábban is megjelent a kormányzati kommunikációban. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter már június közepén jelezte, hogy a dohány- és kaszinókoncessziókat, valamint az ezekhez kapcsolódó szabályozásokat is áttekintik. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium felel a koncessziók felülvizsgálatáért és kezeléséért, így az autópályák és a tervezett reptéri vasút koncessziója mellett a trafikok és a kaszinók ügyei is ehhez a tárcához tartoznak.
A legutóbbi kormányzati sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy a kormány az Országgyűlés elé terjeszti azt a javaslatot, amely megszüntetné a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának hatáskörét a koncessziós szerződésekkel kapcsolatban, ezzel centralizálva a felügyeleti feladatokat.
A szóban forgó autópálya-koncessziót az előző kormány ítélte oda 2022-ben, 35 évre szóló időtartamra, amely a hazai autópálya- és gyorsforgalmi úthálózat jelentős részét érinti. A szerződést egy magántőkealapokból álló konzorcium, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) nyerte el.
A konzorcium tulajdonosi háttere csak később, a Szabad Európa által indított peres eljárás és a szerződés mellékleteinek kiperelése után vált nyilvánossá, ekkor derült ki, hogy a magántőkealapok Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthetők.
Az MKIF-hez tartozó cégek a koncesszió kezdeti időszakában jelentős nyereséget termeltek, és osztalékot fizettek Mészáros Lőrincnek és Szíjj Lászlónak. Ez a gyakorlat szokatlannak számít a koncessziós projektek induló fázisában, amikor jellemzően a beruházások és fejlesztések dominálnak. Emellett figyelemre méltó az is, hogy az MKIF által megvalósított új építések és sávbővítések költségei négyszer-ötször magasabbak, mint a közepesen fejlett és fejlődő országokban hasonló koncessziós projektek esetében tapasztalható átlagos árak.
Az autópálya-koncesszióval kapcsolatban az Európai Bizottság is aggályokat fogalmazott meg, és 2022-ben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. A Bizottság döntését azzal indokolta, hogy a koncesszió nem volt kellően átlátható a becsült szerződéses érték tekintetében. Továbbá kifogásolta, hogy a működéssel kapcsolatos kockázat nem hárult át megfelelő mértékben a koncessziós partnerre, és a szerződés indokolatlanul hosszú időre szól.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint ezek a tényezők sértik az uniós jogot, és rávilágítanak a koncessziós rendszerrel kapcsolatos nemzetközi aggodalmakra.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása