A VoWoCo elnevezésű nemzetközi program, melyet az Erasmus+ uniós oktatási támogatási rendszer finanszíroz, négy ország – Magyarország, Olaszország, Portugália és Törökország – női vállalkozóinak készségeit elemezte. A BENT Balatoni Női Vállalkozói Egyesület koordinálásával és a Pannon Egyetem részvételével zajló kutatás meglepő eredményekkel szolgált a hagyományos megállapításokhoz képest. A felmérés szerint a legfontosabb készségek listájának élére nem a pénzügyi ismeretek vagy a könyvelés kerültek, hanem a kapcsolatépítés és a társas érzékenység, amelyek kulcsfontosságúak a vállalkozói sikerhez.
A kutatás kiemelte, hogy a magyar női vállalkozók kevesebb kapcsolati és társadalmi tőkére támaszkodhatnak, mint a másik három vizsgált országban élők. A projekt képviselői szerint e magyar sajátosság mögött mély társadalmi és történelmi gyökerek húzódnak. A nők gyakran kisebb üzleti háttérrel vágnak bele a vállalkozásba, elsősorban a jelentősebb családi szerepvállalás és a gondoskodási feladatok miatt, ami eltérő kiindulási pontot jelent számukra.
Ezért náluk különösen nagy hangsúlyt kap az önismeret, az alkalmazkodás képessége és a szerepek újradefiniálása. A hálózati hiányosságok, valamint az a tény, hogy sok nő a munka, a család és a gondoskodási terhek mellett válik vállalkozóvá, az üzleti kapcsolatépítést külön fejlesztendő erőforrássá teszi. A kutatók rámutattak, hogy a magyar nők jellemzően fordított sorrendben építkeznek: előbb megérkeznek az első megrendelések, és csak ezt követően készül tudatos terv a pénzügyekről vagy a marketingről.
Egy kezdő vállalkozónő sikerét gyakran nem a tökéletes pénzügyi terv, hanem a bizalomépítés, a hatékony kommunikáció, az értékajánlat felvállalása és a kapcsolatok mozgósításának képessége alapozza meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mentorhoz fordulnak tanácsért, ajánlásokat kérnek meglévő partnereiktől, magabiztosan viselkednek egy tárgyaláson, és aktívan építenek ki ismeretségeket szakmai közösségekben. Ezek a készségek elengedhetetlenek az első nagyobb ügyfelek megszerzéséhez és a stabil üzleti alapok megteremtéséhez.
A hazai munkaerőpiaci adatok is alátámasztják a nők speciális helyzetét és a vállalkozás felé terelő kényszerítő tényezőket. A Központi Statisztikai Hivatal 2024-es adatai szerint a 15–64 év közötti magyar nők mindössze 6,1 százaléka dolgozott részmunkaidőben. Ez az arány jelentősen elmarad az uniós átlagtól, amely 27,8 százalék, vagyis az EU-s adat négyszer magasabb a magyarnál, ami a rugalmas foglalkoztatási lehetőségek hiányára utal.
Ez az alacsony részmunkaidős foglalkoztatási arány sok nő számára az önálló vállalkozást vagy a szabadúszó működést teszi az egyetlen valóban rugalmas megélhetési alternatívává. A kutatás fókuszcsoportjaiban is világosan kirajzolódott, hogy a vállalkozás gyakran nem első választás, hanem egy tudatosan felépített karrier következő lépcsője, több évtizedes szakértői, alkalmazotti lét után, amikor a korábbi lehetőségek már nem megfelelőek.
Tipikus fordulópontok közé tartozik a munkába való visszatérés gyermekvállalás vagy egy hozzátartozó ápolása után, a munkanélküliség, vagy a korábbi szakma, hivatás újragondolása. Ezek az élethelyzetek gyakran kényszerítik a nőket arra, hogy saját utat találjanak a munkaerőpiacon. A kezdő cégek általános problémái is jelzik a nehéz terepet, melyek közül a pénzhiány továbbra is a legnagyobb akadályt jelenti a sikeres indulásban és növekedésben.
A kutatás rávilágít, hogy a hagyományos üzleti ismeretek mellett a soft skillek, mint a kapcsolatépítés és a társas érzékenység, kritikusak a női vállalkozók sikeréhez, különösen a magyar kontextusban. A hálózati tőke hiánya és a családi kötelezettségek miatti kényszerű vállalkozásindítás egyedi kihívásokat teremt, amelyekre célzott támogatással lehet válaszolni.
Érdekes különbség mutatkozott a török és a magyar eredmények között a digitális készségek megítélésében. Míg a török mintában az adatvizualizáció és a prompt engineering külön csúcspontként jelent meg, addig a magyar mintában ezek inkább az alapkészségek részeként értelmeződtek. Ez a különbség is jelzi, hogy a digitális kompetenciák fejlesztése eltérő hangsúlyt kaphat a különböző országokban, és a magyar nők számára ezeket az alapvető tudás részeként kell erősíteni.
A projekt szerint a digitális eszközök iránti növekvő európai igény lehetőséget teremt a felzárkózásra és a versenyképesség növelésére. Gyakran nem a tudás hiánya, hanem az attól való félelem, hogy valaki nem elég jó, jelenti a szűk keresztmetszetet a fejlődésben, ezért a magabiztosság erősítése is kulcsfontosságú.
A kutatás eredményei alapján egy ingyenes online tananyag készül, melynek tesztelése jövő tavasszal indul. Ez a tananyag hat kulcsfontosságú témát dolgoz majd fel, amelyek a szakmai tudástól független készségekre fókuszálnak. Ilyen területek például a kapcsolatépítés, a stratégiai tervezés és az önmotiválás, melyek mind hozzájárulnak a sikeres vállalkozói működéshez.
A képzési anyag nem csak nők számára lesz elérhető, hanem férfiak is használhatják, és hanganyagként is hallgatható lesz, ezzel szélesebb körben biztosítva a hozzáférést a szükséges fejlesztésekhez. Ez a kezdeményezés hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar női vállalkozók felkészültebben nézzenek szembe a kihívásokkal, hatékonyabban építsék fel üzleti kapcsolataikat és sikeresebben boldoguljanak a dinamikus piaci környezetben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása