Magyarországon a saját otthon birtoklása egyszerre széles körben elterjedt élethelyzet és egyre nehezebben elérhető cél. Bár 2024-ben a magyar lakosság 92 százaléka saját tulajdonú ingatlanban élt, ami az Európai Unió harmadik legmagasabb aránya, ez az adat nem tükrözi az egyéni lakásvásárlási lehetőségeket. A Zenga Ingatlanradar felmérése szerint a megkérdezettek közel 90 százaléka ma nehéznek vagy nagyon nehéznek ítéli a saját ingatlanhoz jutást.
A lakáspiacon az elmúlt időszakban jelentős változások figyelhetők meg, amelyek különösen a fiatal korosztályok számára teszik bonyolultabbá a helyzetet. A 25 év alattiak által tervezett lakáshitel összege egyetlen év alatt több mint kétszeresére nőtt, 2025 júliusában még átlagosan 16 millió forinttal, 2026 júliusában már 33 millió forinttal számoltak. Ez a tendencia más fiatal korosztályokat is érint: a 25-29 éveseknél 44, a 30-34 éveseknél 59, a 35-39 éveseknél pedig 55 százalékkal emelkedett az átlagosan tervezett hitelösszeg.
A Zenga elemzése szerint a változás az Otthon Start program megjelenésével hozható összefüggésbe, amely kedvezőbb finanszírozási feltételeket kínálva nagyobb hitel felvételét teheti lehetővé. Azonban a finanszírozási lehetőségek bővülése nem jelenti automatikusan a megfizethetőség javulását, hiszen az önerő előteremtése és a hosszú távú törlesztés vállalása továbbra is komoly terhet jelent. Az ingatlan.com adatai szerint az országos lakásárindex stagnálást mutatott augusztus után szeptemberben, míg Budapesten kisebb mértékű csökkenés volt megfigyelhető.
A magyar lakásárak 2013 és 2024 között nominálisan 265 százalékkal emelkedtek, ami uniós szinten rekordnak számít. Ezzel párhuzamosan a lakásárak jövedelmekhez viszonyított aránya 16,7 százalékkal romlott ugyanezen időszakban, szemben az uniós 5,6 százalékos átlaggal. Ez azt jelenti, hogy a lakásvásárlás nem csupán drágább lett, hanem a jövedelmekhez képest is sokkal távolabb került az átlagemberek számára.
Az önállósodás kitolódása is ebbe a képbe illeszkedik: Magyarországon átlagosan 27,1 évesen költöznek el a fiatalok a szülői házból, míg az uniós átlag 26,2 év. Ezt a jelenséget a lakásárak mellett a bérek, a bérlakáspiac állapota és a társadalmi szokások is befolyásolják. A tavalyi drágulási hullám 2025 novemberében tetőzött, amikor országosan 18,4, Budapesten 24,1 százalékos éves áremelkedést mértek. Idén szeptemberre az országos drágulás tempója kevesebb mint a felére, a budapesti pedig nagyjából a hetedére csökkent, ami az áremelkedés lassulását jelzi.
Az áremelkedés lassulása némi könnyebbséget hozhat, de a szeptemberi adatok még nem jelentenek széleskörű áresést, és a korábban felhalmozódott drágulást sem fordítják vissza. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a lakások nehezebb megfizethetősége és a kevesebb vevő fékezi az áremelkedést. Azonban az árak továbbra is magasak, szeptemberben országosan 8,2, Budapesten 3,3 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.
Területi eltérések is megfigyelhetők: Pest megyében és Észak-Alföldön csökkentek az árak, Nyugat-Dunántúlon stagnáltak, míg Közép- és Dél-Dunántúlon, valamint Észak-Magyarországon havi drágulás volt tapasztalható. A kínálat bővülése – szeptember végén közel 150 ezer eladó ingatlan szerepelt az ingatlan.com kínálatában, 11 százalékkal több, mint egy évvel korábban – és a kereslet csökkenése együttesen magyarázza az árak fékeződését. A telefonos megkeresések száma jelentősen elmaradt a tavalyi évtől, ami a keresleti aktivitás gyengülését mutatja.
A tényleges adásvételek becsült száma kedvezőbb havi képet mutat: a Duna House szerint szeptemberben 9385 lakóingatlan cserélt gazdát, ami augusztushoz képest 16,2 százalékos növekedés. Azonban ez még mindig 30,1 százalékkal kevesebb, mint tavaly szeptemberben. A Duna House az év végére élénkebb piacra számít a rendelkezésre álló források és a vevői bizalom alapján, míg az ingatlan.com az elmaradó őszi élénkülést és a vevők erősödő alkupozícióját emeli ki.
A Credipass becslése szerint szeptemberben 239 milliárd forintnyi új lakáscélú jelzáloghitel-szerződés született, ami jelentős növekedést jelent az előző évhez képest, még ha augusztushoz képest enyhe csökkenés is tapasztalható. Ez a magas hitelösszeg a visszafogottabb ingatlanforgalommal együtt azt sugallja, hogy a vásárlók nagyobb összegeket kénytelenek felvenni az ingatlanok megszerzéséhez. A vásárlás nehézségei miatt egyre fontosabbá válik a bérlakáspiac szerepe, mint átmeneti megoldás a saját otthon megszerzéséig.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása