A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss, augusztusi adatai kellemetlen meglepetést hoztak a magyar gazdaság számára, mivel a termék-külkereskedelem egyenlege látványosan romlott. Az elemzők várakozásait felülmúló mértékű hiány alakult ki, ami a forint árfolyamát azonban nem befolyásolta érdemben. A korábbi 659 millió eurós többlet helyett 481 millió eurós hiány keletkezett, ami 1140 millió eurós romlást jelent egy év alatt.
Augusztusban a kivitel euróban számolt értéke 16 százalékkal emelkedett, elérve a 12,0 milliárd eurót. Ezzel szemben a behozatal értéke még gyorsabban, 29 százalékkal nőtt, 12,5 milliárd euróra. Ez az eltérés eredményezte a 481 millió eurós külkereskedelmi hiányt. A romlás fő oka nem az árak alakulásában, hanem a forgalom volumenében keresendő.
Míg az export volumene lényegében stagnált, mindössze 0,1 százalékkal csökkent éves összevetésben, addig az import volumene jelentősen, 13 százalékkal emelkedett. A júliusi adatok is kedvezőtlen irányt mutattak, az export volumenének 2,8 százalékos visszaesésével és az import 1,3 százalékos növekedésével. A cserearány ugyanakkor javult, az exportárak 1,8 százalékkal kedvezőbben változtak az importárakhoz képest, ami Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője szerint kellemes meglepetés a magas energiaárak mellett.
Az elemzők számítottak a paksi atomerőmű leállásának kedvezőtlen hatásaira, de az augusztusi mérleg a vártnál gyengébb lett. A részletes adatokból kiderül, hogy a romlás okai túlmutatnak az energiakereskedelmen. A forint az euróhoz képest 8,3, a dollárhoz viszonyítva 7,9 százalékkal volt erősebb az előző év azonos hónapjához képest, ami szintén befolyásolta az értékadatokat.
Az év első nyolc hónapjának összesített mérlege még pozitív, 4,9 milliárd eurós többlettel, de ez is 2,1 milliárd eurós romlást jelent az előző évhez képest. Ebben az időszakban az export volumene 1,0 százalékkal csökkent, míg az importé 7,0 százalékkal nőtt. A cserearány 5,1 százalékkal javult, azonban ez sem tudta ellensúlyozni a volumenfolyamatok negatív hatását.
A legfeltűnőbb változás a gépek és szállítóeszközök kereskedelmében történt, ahol az export volumene 4,9 százalékkal nőtt, az importé viszont kiugróan, 30 százalékkal emelkedett. Ez a termékcsoport önmagában a teljes importvolumen növekedésének 13 százalékpontjával járult hozzá. Regős Gábor szerint ez akár egyszeri, nagyobb gép- vagy járműbeszerzésre is utalhat, de a tartós trendek megfigyeléséhez további hónapok adatai szükségesek.
A feldolgozott termékek esetében az export volumene 1,6 százalékkal csökkent, az importé 1,8 százalékkal emelkedett, ami rontotta az egyenleget. Ez arra utal, hogy az ipari teljesítményt inkább néhány ágazat húzza, széles körű fellendülésről még nem lehet beszélni, és a külső kereslet továbbra is gyenge. Az energiahordozók exportvolumene 36 százalékkal esett vissza a paksi leállás miatt, míg az importvolumen 7,4 százalékkal csökkent, ami a fogyasztás visszafogására is utalhat.
Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek csoportjában a kivitel volumene 1,8, a behozatalé 6,7 százalékkal esett vissza, javítva az egyenleget. Az élelmiszerimport csökkenése meglepő a bővülő fogyasztás mellett, és vélhetően egyszeri ingadozás állhat mögötte. Az export csökkenése viszont az élelmiszeripar versenyképességi problémáira és a mezőgazdaság gyenge teljesítményére utalhat.
Az augusztusi egyenlegromlás döntő része az Európai Unión kívüli kereskedelemben keletkezett. Míg az uniós tagállamokkal folytatott kereskedelemben továbbra is 779 millió eurós többlet mutatkozott, az unión kívüli országokkal szemben 1260 millió eurós hiány alakult ki, ami nem volt ellensúlyozható az uniós többlettel. Az EU-val bonyolítottuk le az export 75 és az import 65 százalékát.
Az elemzők óvatosságra intenek az augusztusi adatok túlértékelésével kapcsolatban, mivel a nyári gyárleállások időzítése is befolyásolhatta azokat. A következő hónapok adatai kulcsfontosságúak lesznek annak megállapításában, hogy az importvolumen kiugrása átmeneti jelenség-e, vagy tartósabb tendencia. A kedvező cserearány ellenére a volumenfolyamatok negatív hatása az év eddigi részében is dominált, ami fenntarthatósági kérdéseket vet fel a magyar külkereskedelemben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása