Az Európai Bizottság nemrégiben 16,4 milliárd eurónyi, mintegy 6000 milliárd forintnyi uniós forrás felszabadítását javasolta Magyarország számára. A kormány egy több mint hatvan pontból álló tervet mutatott be, amelyben részletezte a fejlesztési célokat. Egy közgazdász elemzése szerint azonban ezek a források csak korlátozottan enyhítik a költségvetés tartós kiadási igényeit, amelyek évente akár 5000 milliárd forintot is elérhetnek.
A 6000 milliárd forintos uniós összeg részben már megvalósult beruházások elszámolását szolgálja, és beérkezésével kapcsolatban is maradtak bizonytalanságok. A források szerkezete kulcsfontosságú: kutatások szerint az uniós támogatások 74-78 százaléka jellemzően visszaáramlik Európa fejlettebb részeibe, Kínába vagy Délkelet-Ázsiába, mivel gépeket és berendezéseket vásárolnak belőle. Ez azt jelenti, hogy az összeg jelentős része, mintegy 4500 milliárd forint, elhagyhatja az országot.
Az uniós pénzek elsősorban beruházásokat finanszíroznak, mint például vasúti kocsik beszerzését, szélerőművek építését, valamint iskolák és kórházak felújítását. Ezekből azonban nem, vagy csak korlátozottan fedezhetők az állam folyó kiadásai, mint a bérek, nyugdíjak és szociális juttatások.
A költségvetést terhelő tartós többletigény három fő tételből áll össze. Az első az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásai, amelyek a különadók és a rezsivédelem kivezetését, valamint az árakat, kereskedői árrést és hitelkamatokat korlátozó stopok megszüntetését javasolják. Ezek közé tartozik a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának megteremtése is. A különadók évente 2200 milliárd forint bevételt hoznak, a rezsicsökkentés pedig 800 milliárd forintba kerül, így ezek megszüntetése évi 3000 milliárd forintos támogatás megszűnését jelentené. Nettó értelemben ez évi 1400 milliárd forintos rést nyitna a költségvetésben, amit kiadáscsökkentéssel vagy bevételnöveléssel kellene pótolni.
A második tétel a kormánypárt választási vállalásainak összege, amelyet egy gazdasági hírportál évi mintegy 2500 milliárd forintra becsült. Ez a GDP közel 2,5 százalékát teszi ki, és ennyivel kellene növelni évente a költségvetési kiadási oldalt. A harmadik tétel az euró bevezetéséhez kapcsolódik, melynek feltételei között szerepel a 3 százalék alatti GDP-arányos hiány 2030-ra. A jelenlegi 6-7,5 százalékos hiány mérséklése 3-4,5 százalékponttal 3000-4500 milliárd forintnyi kiadáscsökkentést jelenthet. Ez az előttünk álló három évben évi 1000-1500 milliárd forintos kiadáscsökkentést kívánhat meg.
A fent említett három tételből adódóan a költségvetésnek évente akár közel 5000 milliárd forintnyi igényre kellene forrást találnia. Az uniós ajánlások, melyek a különadók kivezetését javasolják, azt sugallják, hogy a szükséges források nagyobb része a háztartásoktól, valamint a kis- és középvállalkozásoktól származhat. Az egyszeri uniós források, bár jelentős összegűek, nem alkalmasak a tartós, évente felmerülő kiadások fedezésére. A kormányzati kommunikáció szerint a hiánycsökkentést a vállalati támogatások lefaragásától, a verseny intenzívebbé válásától és a bizalom helyreállításától várják.
A felsorolt kihívások mellett az uniós pénzek szerkezete is nehézséget jelent, mivel főként beruházásokra fordíthatók, nem pedig a folyó kiadásokra. Ötödik tényezőként az európai gazdaság gyengesége is befolyásolja a magyar költségvetést. Magyarország 2017 és 2023 között évente 4-5 százalékkal több beruházást valósított meg, mint az uniós átlag, például autó- és akkumulátorgyárakat, zöldenergetikai és csúcstechnológiai fejlesztéseket. Azonban Európa 2022 óta csupán évi 1,2 százalékkal bővül, és a következő két évre szóló előrejelzések sem ígérnek gyorsabb növekedést.
Amennyiben az európai gazdaság élénkülne, nőhetne a kereslet a Magyarországon gyártott termékek iránt, ami 3-4 százalékra gyorsíthatná a hazai növekedést, és évi 1000-1500 milliárd forintnyi többlet-adóbevételt hozhatna. Ehhez azonban Európának több kihívást is kezelnie kellene. Szükséges lenne az orosz-ukrán háború és az orosz energiahordozókat érintő szankciók megszüntetése, mivel a gáz ára jelentősen emelkedett. Az európai autóiparnak versenyképessé kellene válnia a kínai elektromosautó-gyártókkal szemben, és 54 százalékkal kellene növelni a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordított kiadásokat. Emellett az irreguláris úton érkezők sikeres társadalmi és munkaerőpiaci integrációja is fontos lenne.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása