A Tudományos és Technológiai Minisztérium, Tanács Zoltán vezetésével, átfogó stratégiát dolgozott ki a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) szektor jelentős fellendítésére. A kezdeményezés célja a hazai tudományos és technológiai képességek megerősítése, valamint Magyarország pozíciójának javítása a nemzetközi innovációs térben. A tervek szerint jelentős mértékben növelik a KFI-re fordított forrásokat, új, misszióalapú kutatási irányokat vezetnek be, és teljes körűen átalakítják a jelenlegi finanszírozási rendszert.
Jelenleg Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) mintegy 1,3 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre és innovációra. A Minisztérium ambiciózus célokat tűzött ki ezen arány fokozatos emelésére. A tervek szerint 2030-ra a KFI-kiadások elérik a GDP 2 százalékát, majd 2035-re tovább növekednek, elérve a 3 százalékos szintet. Ez a hosszú távú pénzügyi elkötelezettség aláhúzza a kormány szándékát egy robusztusabb és versenyképesebb innovációs ökoszisztéma kialakítására az országban. A tervezett forrásbővítés várhatóan jelentős lendületet ad a tudományos törekvéseknek, a technológiai fejlesztéseknek és az ország általános innovációs kapacitásának, hozzájárulva a gazdasági növekedéshez és a társadalmi fejlődéshez.
A pénzügyi allokációk növelésén túl a Minisztérium az egész KFI finanszírozási keretrendszer alapvető átalakítására is készül. Az új stratégia központi eleme a kulcsfontosságú nemzeti missziók bevezetése, amelyek célja a kritikus társadalmi és környezeti kihívások kezelése. Ezek a fő missziók három kiemelt területre összpontosítanak: az egészségügyre, a technológiára és a környezeti fenntarthatóságra. Ezen alappillérek mellett horizontális szempontokként jelennek meg a társadalmi jólét és a nemzetbiztonság kérdései, biztosítva, hogy a kutatási erőfeszítések közvetlenül hozzájáruljanak a magyar lakosság életminőségének javításához és biztonságához. Ez a misszióorientált megközelítés célja a kutatási prioritások ésszerűsítése, az interdiszciplináris együttműködés ösztönzése, valamint a tudományos felfedezések és technológiai áttörések társadalmi hatásának maximalizálása.
A transzformáció azonnali elindítását célzó pénzügyi injekciók is részét képezik a Minisztérium tervének. Már a következő évben több tízmilliárd forintos költségvetésű új programok indulhatnak el. Ezek a programok az innováció ösztönzésére és az ígéretes kutatási projektek közvetlen támogatására hivatottak. Emellett jelentős mennyiségű, korábban fel nem használt Európai Uniós forrást is a KFI szektorba irányítanak. A következő két évben összesen 210 milliárd forintnyi uniós pénzt fordítanak kutatási és innovációs kezdeményezésekre. Ez a nemzeti és európai forrásokból származó beáramlás várhatóan azonnali lehetőségeket teremt a kutatók és innovátorok számára számos területen, elősegítve a gyors fejlődést és a versenyképesség növelését.
Egy közelmúltbeli háttérbeszélgetés során a Minisztérium tisztviselői több más stratégiai területről is tájékoztatást adtak, amelyek kulcsfontosságúak a magyar kutatás jövője szempontjából. Szó esett a 4iG-vel kapcsolatos szerződések átfogó átvilágításáról, amelynek célja az átláthatóság és a hatékonyság biztosítása a technológiai szektorban működő köz- és magánpartnerségekben. Emellett a Minisztérium hangsúlyozta elkötelezettségét az Európai Unióval való kapcsolatok újjáépítése és megerősítése iránt a kutatás és innováció területén történő együttműködés keretében. Ez az erőfeszítés létfontosságú ahhoz, hogy Magyarország teljes mértékben részt vehessen az európai kutatási programokban és kihasználja a nemzetközi együttműködésekben rejlő lehetőségeket. Végül, a nemzeti kutatóhálózat alapvető átalakítására vonatkozó terveket is felvázolták, ami egy integráltabb, hatékonyabb és globálisan versenyképesebb kutatási infrastruktúra kialakítását vetíti előre. Ezek a sokrétű kezdeményezések együttesen egy dinamikus és támogató környezet megteremtését célozzák a tudományos kiválóság és a technológiai fejlődés számára Magyarországon.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása