A Provident Financial Wellbeing kutatása rávilágított a magyar háztartások pénzügyi helyzetére, amely jelentős kihívásokat mutat. A felmérés szerint a reálbérek emelkedése és a mindennapi tapasztalatok között éles ellentmondás feszül. Különösen aggasztó, hogy a magyarok közel egyharmadának nem marad pénze a hónap végére a rendszeres kiadások után.
A kutatás adatai szerint a magyar válaszadók 28,1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy havi bevétele teljesen elfogy a kiadások fedezésére. Ez az arány jelentősen magasabb a 2022-ben mért 21,1 százaléknál, és a vizsgált kilenc ország közül a legrosszabb eredményt jelenti. További 51,3 százalék esetében a jövedelem legfeljebb egyötöde marad meg a kötelező költségek után, miközben a bevételek legalább 20 százalékát csak 17,4 százalék képes megtartani.
Nemzetközi összehasonlításban ez az arány elmarad a cseh (28,8%), lengyel (34,1%), észt (36,2%) és litván (45,8%) mutatóktól. A havi jövedelem több mint felét mindössze 3,1 százalék tudja félretenni, ami szintén alacsonyabb a régiós országokhoz képest. A rendszeresen megtakarítani képes magyarok aránya 2026-ban 37 százalékra emelkedett, ami ötéves csúcsot jelent, azonban ez az adat is elmarad a cseh (48%) és lengyel (53%) arányoktól. A megtakarítások rendszeressége sem jelent feltétlenül kiszámíthatóságot, mivel csak a magyarok 14,1 százaléka tud fix összeget félretenni havonta.
A pénzügyi biztonság nemek szerint is eltérést mutat: a férfiak 41,6 százaléka, míg a nők 32,5 százaléka takarít meg rendszeresen. Vészhelyzeti tartalékok tekintetében a magyarok 23,8 százalékának egyáltalán nincs megtakarítása, további 17,6 százalék pedig legfeljebb három hónapig tudná fedezni kiadásait. Ez az arány a vizsgált országok között Lettország után a legmagasabb.
A legalább fél évre elegendő tartalékkal rendelkezők aránya 2024-ben mélypontra került (32%), majd 2026-ra 35,7 százalékra emelkedett, de még nem érte el a 2022-es szintet, és jelentősen elmarad a cseh és litván adatoktól.
A felmérés szerint a reálbér-növekedés és a háztartások tapasztalatai közötti ellentmondás részben azzal magyarázható, hogy a bérek vásárlóerejét az egy évvel korábbi árszínvonalhoz mérik, miközben a családok egy korábban már jelentősen megemelkedett árszínvonalhoz próbálnak alkalmazkodni. Az így keletkező többletjövedelem gyakran nem megtakarítássá válik, hanem korábban elhalasztott kiadásokat fedez, mint például lakásfenntartás, egészségügyi költségek vagy fogyasztás. A kutatás nem a jövedelmek nagyságát, hanem a kiadások után fennmaradó hányadát vizsgálta.
A háztartási költségvetés tervezése terén a válaszadók 81 százaléka állította, hogy valamilyen szinten megtervezi kiadásait, azonban 16 százalék egyáltalán nem készít büdzsét, ami ötéves rekord. A nagyobb kiadásokat módszeresen megtervezők aránya 2024 és 2026 között 41 százalékról 33 százalékra csökkent, ami azt jelzi, hogy miközben többen próbálnak takarékoskodni, kevesebben látnak előre a nagyobb pénzügyi döntésekig.
A hosszú távú célok is távolabb kerültek: ingatlanvásárlásra vagy felújításra 2022-ben még a magyarok 36,6 százaléka gyűjtött, 2026-ban már csak 22,8 százalék. Hasonlóan csökkent a nyaralásra vagy utazásra megtakarítók aránya is. Pénzügyi segítségre szorulva a család továbbra is kulcsfontosságú támasz: 19,1 százalék fordulna elsőként családtaghoz, ezen belül 9 százalék a szüleihez. A családi segítség aránya azonban az elmúlt öt év legalacsonyabb szintjét érte el, míg pénzügyi intézményhez 14,5 százalék fordulna először.
A hitelfelvételi szokások ellentmondásos képet mutatnak. Az elmúlt 12 hónapban kölcsönt nem kérők aránya jelentősen, 49,9-ről 63,6 százalékra emelkedett, ami azt jelzi, hogy a magyarok óvatosabbá váltak a hitelfelvételben. Ezzel párhuzamosan azonban a jegybanki adatok szerint a lakáshitel-szerződések száma és értéke, valamint a személyi kölcsönök szerződésszáma és értéke is növekedett. Ez arra utalhat, hogy a hitelpiaci bővülést egy szűkebb, de aktívabb és nagyobb összegeket felvevő ügyfélkör generálja, miközben a többség távol marad a formális és informális kölcsönöktől egyaránt.
Boczán Viktor, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója szerint a vállalat portfóliója a legtisztábbak közé tartozik, ami a jegybanki szabályozásnak és a folyamatosan fejlesztett ügyfélminősítési rendszernek köszönhető. A Provident a hitelminőséget nem a hagyományos nem teljesítő hitelmutatóval méri, hanem a futamidő végén ténylegesen visszafizetett összeget vizsgálja. Az otthoni szolgáltatás keretében az ügyfelek 70 százaléka számára előre rögzített a teljes visszafizetendő összeg, így egy rövidebb csúszás nem jár rejtett költségekkel vagy büntetőkamatokkal. A problémás arány így 10 százalék alatti.
A pénzügyi önbizalom növekedése figyelhető meg: 2026-ban a válaszadók 55 százaléka érezte magát magabiztosnak pénzügyi ügyekben, ami ötéves magyar csúcs. Ez a magabiztosság azonban nem egyenletes, jelentős eltérések mutatkoznak a diplomások, férfiak és foglalkoztatottak körében. A kutatás fő tanulsága, hogy a pénzügyi helyzet javulása kettészakítja a társadalmat, és bár egyes mutatók javulnak, a nemzetközi összehasonlítás és a hosszú távú célok elérése terén továbbra is kihívásokkal néznek szembe a magyar háztartások. A pénzügyi stabilitás és a tartalékok hiánya továbbra is jelentős problémát jelent sokak számára, ami befolyásolja a jövőre vonatkozó tervezési képességüket és biztonságérzetüket.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása