A magyar gazdaság elmúlt heti teljesítményét a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett friss adatok, valamint a devizapiaci mozgások határozták meg. Az augusztusi kiskereskedelmi forgalom és ipari termelés, valamint a szeptemberi inflációs számok együttesen adnak képet a gazdasági folyamatokról.
A gazdasági mutatók politikai értelmezése is figyelmet érdemelt, mivel ugyanazt az ipari növekedési adatot mindkét politikai oldal a saját sikereként mutatta be. Ezen a jelenségen a banki makrogazdasági elemzők is mosolyogtak, ami ritka és különös pillanatot teremtett a gazdaságpolitikai diskurzusban.
Augusztusban a kiskereskedelmi forgalom volumene éves szinten 2,4 százalékkal nőtt, azonban júliushoz képest 0,7 százalékos visszaesést mutatott, ami a második egymást követő havi csökkenés volt. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a júliusi fellendülés rövid életűnek bizonyult, és a forgalom még mindig nem érte el a korábbi, Covid előtti szintet.
Az ipari termelés volumene augusztusban látványosan, 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, júliushoz képest pedig 1 százalékkal bővült. Fontos kiemelni, hogy a növekedés nem volt általános, a feldolgozóipari ágazatok többségében továbbra is visszaesést mértek. Az ipari teljesítményt elsősorban a járműgyártás és az elektronikai ipar húzta felfelé.
A szeptemberi inflációs adatok szerint a fogyasztói árak átlagosan 1,6 százalékkal nőttek éves alapon, augusztushoz képest pedig mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint ezek a számok arra utalnak, hogy a mögöttes árazási nyomás visszafogott maradt a gazdaságban. Az ING az idei évre 1,8 százalékos átlagos inflációval számol, de 2027-re már 2,9–3 százalék közötti gyorsulást vár.
Az elemző megjegyezte, hogy az inflációs adat önmagában támogathatná a monetáris lazítás folytatását. Azonban a globális kockázatkerülésből fakadó forintgyengülés, az emelkedett hozamkörnyezet és a magas energiaárak óvatosságra inthetik a Magyar Nemzeti Bank döntéshozóit. Egy kedvező országspecifikus fejlemény felülírhatná a negatív nemzetközi befektetői hangulatot és csökkenthetné a magyar eszközök kockázati prémiumát.
A forint a héten erősödést mutatott az euróval és a dollárral szemben is. Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője szerint az előző pénteki 368,6 forintos euróárfolyam 365–366 forint közé mozdult el. A hazai fizetőeszköz mozgását elsősorban a nemzetközi devizapiaci folyamatok, azon belül is az euró és a dollár árfolyamának alakulása határozta meg.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a francia kötvénypiacon kialakult pánikhangulat a dollár erősödésének kedvezett az euróval szemben. A forint a dollárhoz képest is felértékelődött, a lengyel zlotyval szemben pedig közel 1 százalékos erősödést könyvelhetett el a hét folyamán.
A hét egyik fontos fejleménye a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyar gazdaságról szóló éves konzultációjának előzetes értékelése volt. Az IMF szerint a gazdaság idén 2 százalékkal bővülhet, középtávon pedig 2,5 százalékra gyorsulhat a növekedés, amelyben szerepet játszhat a korábban befagyasztott, mintegy 16 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadítása.
A költségvetés helyzetét azonban borúsabban látja a Valutaalap, becslése szerint az idei hiány elérheti a GDP 7–7,5 százalékát. A szervezet ezért költségvetési kiigazítást sürget, amellyel a deficitet 2027-re 5 százalék körüli szintre, 2029-re pedig 3 százalékra lehetne leszorítani. Az IMF konkrét javaslatokat is megfogalmazott a költségvetés rendbetételére.
A Valutaalap kedvezően fogadta az új kormány európai integrációval és reformokkal kapcsolatos vállalásait, és támogatja Magyarország euróbevezetési törekvéseit. Ugyanakkor világossá tette, hogy a közös valuta bevezetése önmagában nem helyettesítheti a költségvetés rendbetételét és a gazdaság szerkezeti problémáinak kezelését.
A hét egyik meghatározó gazdaságpolitikai eseménye volt a kormányfő október 6-i bejelentése, amely a vagyonadó csomagot, a kata megduplázását és a hivatásos sportolók kiemelt adókedvezményének megszüntetését tartalmazta.
A friss gazdasági adatok árnyalt képet mutatnak a magyar gazdaság állapotáról: az ipar növekedése mellett a kiskereskedelem és a feldolgozóipar egyes területein visszaesés tapasztalható. A politikai pártok eltérő értelmezése rávilágít a gazdasági kommunikáció sajátosságaira, ahol a hangsúly gyakran a pozitívumok kiemelésén van.
A forint erősödése a nemzetközi devizapiaci folyamatokkal és hazai adatokkal is összefügg. Azonban az IMF figyelmeztetése arra utal, hogy a jelenlegi kedvező piaci hangulat nem tekinthető tartósnak. A Valutaalap hangsúlyozza a költségvetési fegyelem és a strukturális reformok fontosságát, amelyek elmaradása esetén a forint erősödése és az állampapírhozamok csökkenése könnyen a visszájára fordulhat.
A következő héten elsősorban a nemzetközi folyamatok mozgathatják a forint árfolyamát. A befektetők figyelme továbbra is az iráni háború fejleményeire, az ezekkel szorosan összefüggő energiaárakra, a kötvénypiaci hozamok alakulására, valamint az euró és a dollár árfolyamára összpontosulhat.
Az elmúlt hetek megmutatták, hogy a kötvénypiacokon kialakuló bizonytalanság, mint például az amerikai és francia állampapírhozamok jelentős emelkedése, komoly felfordulást okozhat. Ez a dollár erősödéséhez és a forint gyengüléséhez vezethet, valamint számottevő tőzsdei visszaesést is eredményezhet.
A forint az elmúlt héten viszonylag stabilan, 365 és 370 között ingadozott az euróval szemben, bár az utóbbi időszak enyhén gyengülő trendje továbbra is érzékelhető. Regős Gábor szerint a következő hétre 361 és 373 forint közötti euróárfolyam várható.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása