A Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Porcher Áron a GKI Magyar Gazdaság 2030 konferenciáján vázolta fel a hazai gazdaság előtt álló kihívásokat és a szükséges irányváltást. Előadásában hangsúlyozta, hogy a korábbi gazdasági modell korlátai mára jól láthatóvá váltak, és egy tudásalapú, diverzifikált gazdaság felé kell elmozdulni. Az államtitkár szerint a vállalatok bizalmának visszaszerzése kulcsfontosságú a jövőbeni beruházások ösztönzéséhez.
Porcher Áron előadásában aggasztó adatokat is ismertetett, miszerint a vállalkozások mindössze 28 százaléka tervez beruházásokat a következő egy évben, ami a bizalom hiányát tükrözi. Rámutatott, hogy az elmúlt négy évben a beruházások volumene mintegy 30 százalékkal csökkent Magyarországon, ami kedvezőtlen folyamat. Az államtitkár szerint a magyar gazdaság a világgazdasági válság óta inkább stagnálást mutat, és relatív felzárkózás nem történt a nominális javulás ellenére.
A korábbi gazdasági modell, amely nagyrészt az olcsó munkaerőre és az összeszerelő üzemekre épült, elérte korlátait. A tőke ugyan áthaladt az országon, de nem tudott tartós hazai ökoszisztémát építő fejlődési pályát létrehozni. A bruttó export hozzáadott értékének fele importált tudásból és technológiából származik, ami hosszú távon fenntarthatatlan.
Az államtitkár kiemelte, hogy a régiós versenytársak látványosabb felzárkózást produkáltak, több ország is elhúzott Magyarország mellett. Az alacsony beruházási szint alacsony termelékenységet és hozzáadott értéket eredményez, ami az egyik oka a tehetséges fiatalok külföldre vándorlásának. A cél, hogy Magyarország ne pusztán összeszerelő üzemként működjön, hanem valódi hozzáadott értéket teremtő munkahelyeket hozzon létre.
A kutatás-fejlesztési ráfordítások is elmaradnak az uniós átlagtól, Magyarországon a GDP 1,31 százalékát teszik ki, míg az EU-ban ez az arány 3,24 százalék. Ez hozzájárul ahhoz, hogy sok magyar kutató külföldön kamatoztatja tudását. A kormányváltást követően érzékelhető megelőlegezett bizalom komoly felelősséggel jár, és a fenntartásához világos, következetes kommunikáció szükséges.
Az új gazdasági modellnek több tudásra, több hazai termékre és magasabb bérekre kell épülnie a fenntartható növekedés érdekében. Elengedhetetlen az iparági diverzifikáció, mivel a feldolgozóiparban foglalkoztatottak 26 százaléka a járműgyártásban dolgozik, ami komoly kitettséget jelent a gazdaság számára. A kkv-szektorban rejlő növekedési potenciál kiaknázása is kulcsfontosságú, hiszen a vállalkozások 99,2 százaléka ebbe a körbe tartozik, de mindössze 5 százalékuk exportál.
A digitalizáció és a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása további jelentős tartalékokat rejt. Míg a magyarok 69 százaléka használja az MI-t, a vállalkozások körében ez az arány alig haladja meg a 7 százalékot. Az intelligens ügynökök munkafolyamatokba történő beépítése hatalmas lehetőséget kínál.
Az energiaellátás diverzifikálása is kiemelt fontosságú, mivel Magyarország kevesebb energiát termel, mint amennyit elfogyaszt. Bár a naperőművi kapacitás bővült, az energiatároló rendszerek fejlesztése elmaradt. A turizmusban a négy évszakos modell megteremtése és a vidéki lehetőségek kiaknázása jelentős potenciált rejt.
A kormány célja a bizonytalanság és az ebből fakadó kockázati prémiumok mérséklése, valamint a kiszámíthatóbb és transzparensebb kommunikáció. Az uniós források megszerzése kulcsfontosságú az energiaellátás diverzifikálásához, például a tervezett szélerőművi tenderek révén, valamint a kutatás-fejlesztési ráfordítások növeléséhez.
Magyarország földrajzi elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy logisztikai és stratégiai központtá váljon, különösen az Európai Unió esetleges nyugat-balkáni bővítésével. A közigazgatásban is szükség van erősebb piaci szemléletre, hogy a vállalatok jobban tudjanak alkalmazkodni a gazdaságpolitikai döntésekhez. A cél nem egymillió új munkahely, hanem egymillió jól fizető munkahely megteremtése.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása