A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden publikálta a bruttó hazai termék (GDP) 2026 második negyedévére vonatkozó második becslését.
Az adatok szerint a magyar gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest 1,7 százalékkal emelkedett. Az előző negyedévhez viszonyítva, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva, 0,5 százalékos bővülést mutatott. Az első félévben a növekedés szintén 1,7 százalékos volt éves alapon.
A KSH felfelé módosította az előzetesen közölt GDP-adatot, így a gazdaság a vártnál valamivel jobban teljesített az április és június közötti időszakban.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza kiemelte, hogy ez már az ötödik egymást követő negyedév, amikor a gazdaság negyedéves alapon bővül. Ez a folyamatos növekedés jelentős fordulatot jelez, mivel előtte mintegy három és fél éven keresztül a gazdaság lényegében stagnált.
Az adatok részletesebb vizsgálata azonban rávilágít a növekedés egyenetlenségeire. A mezőgazdaság teljesítménye váratlanul nagy visszaesést mutatott, egy negyedév alatt 15,6 százalékkal csökkent. Bár az ágazat súlya csekély, ez a visszaesés érezhetően fékezte a GDP-t, és hozzájárult ahhoz, hogy a második negyedéves teljesítmény elmaradt az elemzői várakozásoktól.
Ezzel szemben az ipar 2,5 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, ami a havi adatok alapján várható volt. Az építőipar az első negyedévi visszaesés után 5,6 százalékos korrekcióval pozitív meglepetést okozott.
A szolgáltató szektor egészének teljesítménye azonban visszafogott maradt, mindössze 0,5 százalékos bővülést mutatott. Az információ és kommunikáció területe enyhén visszaesett, az ingatlanügyletek pedig immár tíz negyedéve zsugorodnak. Érdemi növekedést csak a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a logisztika tudott felmutatni.
A gazdaság korábbi, három és fél éves stagnálási időszaka után a mostani öt negyedéves növekedési sorozat új szakaszt nyithat.
A KSH adatai szerint az első fél évben is 1,7 százalékos volt a növekedés, ami a korábbi becslésekhez képest javulást jelent. A magyar gazdaság szerkezetében megfigyelhető, hogy egyes ágazatok dinamikusan fejlődnek, míg mások tartós kihívásokkal küzdenek.
A beruházások területén azonban aggasztó folyamatok láthatók. Negyedéves alapon 3,6 százalékkal, éves összevetésben pedig 6,3 százalékkal zuhantak, ami 2022 vége óta nem látott mértékű visszaesés. Ez a tendencia hátrányosan befolyásolja a gazdaság hosszú távú növekedési potenciálját.
A belső kereslet lendülete is mérséklődött, a háztartások fogyasztása csupán 0,7 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, és a közösségi fogyasztás is csak enyhén emelkedett.
Az export terén viszont kedvező folyamatok indultak. Az új gyártói kapacitások beindulása négy éve nem látott ütemű áruexport bővülést eredményezett, és a szolgáltatásexport is jelentősen megugrott.
Az import a vártnál visszafogottabban alakult, elsősorban a szolgáltatásimport csökkenése miatt. Ebben szerepet játszhatott az előző negyedév magas bázisa, amikor az extrém hideg miatt megnőtt az energiaigény.
Az ING Bank vezető közgazdásza, Virovácz Péter szerint az összkép alapvetően pozitív, de a részletes adatok árnyaltabb képet mutatnak.
A fogyasztás további bővülését támogathatja a reáljövedelmek dinamikus emelkedése és a fogyasztói bizalom növekedése. Azonban a beruházások újbóli visszaesése rövid és hosszú távon is negatív hír. Ez a folyamat nem biztosít érdemi hajtóerőt a potenciális GDP-növekedés mögött sem a munkaerőpiac, sem a tőkefelhalmozás oldaláról, és a produktivitás bővülését sem segíti.
Éves összevetésben a legtöbb gazdasági terület már növekedést mutatott, kivéve az építőipart, az ingatlanügyleteket és a mezőgazdaságot. Ennek ellenére a második negyedéves teljesítményt visszahúzta a beruházások váratlanul nagy visszaesése. Emellett a nettó export is kedvezőtlenebbül hatott a GDP-re a korábban vártnál. A növekedés jelentős részét eközben a készletek változása biztosította.
A beruházások mélyrepülése azonban nem feltétlenül tartós. Az elemző szerint a mostani visszaesés részben az előző kormányzat által elindított projektek felülvizsgálatával és felfüggesztésével függhet össze. Amennyiben ez a helyzet, a gyenge teljesítmény átmenetinek bizonyulhat. Az év vége felé várható uniós források lehívása is lendületet adhat a beruházásoknak.
Az export kilátásai bizonytalanabbak. A növekedést fékezhetik a geopolitikai feszültségek, az emelkedő termelési költségek és az esetleges ellátási zavarok.
Az ING Bank 2026 egészére 1,7 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál Magyarország számára. Ebben az évben a fogyasztás lehet a gazdaság fő motorja, miközben a beruházások is enyhe növekedéssel zárhatják az évet, amennyiben az uniós pénzek valóban megmozgatják az aktivitást. Az export ezzel szemben érdemben fékezheti a GDP növekedését.
Virovácz Péter szerint a harmadik negyedévben a paksi krízis negatívan befolyásolta a külkereskedelmi egyenleget. Hosszabb távon, 2027–2028-ban az élénkülő belső és külső kereslet nagyjából 3 százalékos GDP-növekedést hozhat. Azonban ennél lényegesen gyorsabb, tartós növekedésre egyre kisebb a magyar gazdaság mozgástere. A tőkeállomány növekedésének közel négy éve tartó elmaradása és a romló demográfiai helyzet miatt nehéz tartósan 3 százalék fölötti növekedést elérni anélkül, hogy komolyabb egyensúlyvesztés alakulna ki.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása