Az elmúlt évek hullámzó teljesítménye és stagnálása után a magyar gazdaság 2026-ban ismét növekedési pályára léphet. Az Erste elemzői szerint a bruttó hazai termék (GDP) az év első két negyedévében egyaránt 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Ez az élénkülés a háztartások fogyasztásának köszönhető, melyet az emelkedő reálbérek támogatnak, és a beruházások is kilábalhatnak a korábbi visszaesésből.
A gazdasági élénkülés jelei már 2026 elején megmutatkoztak, az Erste prognózisa szerint a GDP 2026-ban 1,7, 2027-ben pedig 2,2 százalékkal bővülhet. A háztartások fogyasztása kulcsszerepet játszik, 2026-ra 4 százalékos, 2027-re 3,3 százalékos növekedéssel számolnak. A beruházások terén is fordulat várható, a korábbi csökkenés után 2026-ban 1,5, 2027-ben 3,5 százalékos emelkedés prognosztizálható.
Az üzleti és fogyasztói bizalmi indexek emelkedése, valamint az európai uniós források várható felszabadítása is hozzájárulhat a növekedéshez. Az exportkilátások javulása az ipari termelés gyorsabb emelkedését vetíti előre. A munkaerőpiacon stabil helyzet várható, a munkanélküliségi ráta 2026-ban 4,5, 2027-ben pedig 4,3 százalék körül alakulhat.
Az infláció az év első felében jelentősen mérséklődött, augusztusra 1,3 százalékra csökkent, ami közel tízéves mélypontot jelent. Ez a dezinfláció az adminisztratív árkorlátozásoknak, a forint erősödésének és a mérséklődő inflációs várakozásoknak köszönhető. A tízéves magyar állampapír hozama is csökkent, jelezve a befektetői kockázati prémium mérséklődését.
A mostani élénkülés egy gyengébb időszakot követ, hiszen a magyar GDP 2019-ben még 5,1 százalékkal nőtt, majd 2020-ban 4,3 százalékkal visszaesett. A 2021-es 7,2 és a 2022-es 4,2 százalékos bővülést 2023-ban 0,8 százalékos zsugorodás követte. A 2024-es és 2025-ös növekedés is alacsony, mindössze 0,7, illetve 0,5 százalék volt.
Az infláció is jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt években. A 2019-2021 közötti 3,3-5,1 százalékos éves átlagos inflációt 2022-ben 14,5, 2023-ban pedig 17,6 százalékos ugrás követte. Ezt követően 2024-ben 3,7, 2025-ben 4,4 százalékra lassult, az Erste 2026-ra 1,8 százalékos, 2027-re 2,8 százalékos átlagos inflációt prognosztizál.
A költségvetési hiány is kihívást jelentett, 2024-ben a GDP 5,1, 2025-ben 4,7 százalékát tette ki. Az Erste 2026-ra 7,3 százalékos deficitet vár, ami 2027-ben 5,3 százalékra mérséklődhet. Az euró árfolyama is ingadozott, a márciusi 397 forintos csúcsról júniusra 350 forint alá erősödött, majd júliustól 360-365 forintos tartományba korrigált.
A gazdasági fordulat fenntartása szempontjából kulcsfontosságú a háztartások fogyasztásának és a beruházásoknak a növekedése, melyeket a reálbérek emelkedése és a bizalmi indexek javulása támogat. Az uniós források felszabadítása és az exportkilátások javulása további lendületet adhat a gazdaságnak. Az infláció mérséklődése és a forint erősödése hozzájárul a stabilitáshoz, csökkentve a befektetői kockázatérzékelést.
Azonban a kedvező kép ellenére az év második fele több komoly kockázatot is tartogat. A közel-keleti konfliktus elhúzódása emelheti az energiaárakat és ronthatja a külső gazdasági környezetet. Az erősödő vámháborús feszültségek terhelhetik a magyar exportpiacokat és beszállítói láncokat. A várható aszálykárok közvetlenül befolyásolhatják a mezőgazdaságot és az élelmiszerárakat, míg a nyári energiaválság a vállalati költségeket és a lakossági árakat egyaránt érintheti.
A költségvetési hiány továbbra is jelentős kihívást jelent, a gazdasági növekedés gyorsulása egyelőre nem jár együtt a költségvetési egyensúly helyreállásával. A monetáris politika is óvatosabbá válhat a külső kockázatok miatt, annak ellenére, hogy az alapkamatot már csökkentették.
A növekedési fordulat tartóssága nagymértékben függ a külső kockázatok kezelésétől, a költségvetés rendbetételétől és a befektetői bizalom megőrzésétől. A további javuláshoz hiteles költségvetési konszolidációra, az uniós pénzek tényleges beáramlására és egy konkrét euróbevezetési stratégiára is szükség lenne.
A Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban csökkentette az alapkamatot, de a kamatcsökkentési ciklus üteme lassulhat a geopolitikai feszültségek, a globális kötvénypiaci turbulencia és a forint árfolyamának ingadozása miatt. Az Erste 2026 végére 5,0, 2027 végére pedig 4,5 százalékos BUBOR szintet vár.
A tartós kockázatok között szerepel a szolgáltatások továbbra is magasabb árdinamikája, valamint a globális kötvényhozamok és a közel-keleti konfliktus felfelé mutató hatása. A magyar gazdaság tehát elhagyhatja a stagnálás éveit, de a stabilitás megőrzése és a növekedés fenntartása komplex feladat marad a következő időszakban.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása