A GKI Gazdaságkutató Zrt. „Magyar Gazdaság 2030 – Versenyképesség beindítva” című konferenciáján a hazai gazdaság középtávú kilátásait, az euróbevezetés lehetőségeit és a szükséges szerkezeti átalakításokat vitatták meg. A rendezvényen gazdaságpolitikai döntéshozók, jegybanki és vállalati szakértők egyaránt részt vettek, áttekintve, milyen úton juthat el Magyarország 2030-ig. A megbeszélések középpontjában a modellváltás és az euró bevezetése állt, a GKI előrejelzése szerint mérsékelt, kiugró húzóágazat nélküli növekedés várható a következő évtized elejéig.
A 2026. szeptember 22-én megrendezett konferenciát Hannya Nimer, a GKI igazgatóságának elnöke nyitotta meg, kiemelve az intézet kettős szerepét a gazdasági folyamatok mérésében és előrejelzésében. Rámutatott, hogy a fogyasztói bizalmi index jelentősen visszaesett a tavaszi csúcs után, ami a bizalmi tőke múlékonyságát jelzi. Értékelése szerint 2026 megfelelő kiindulópont lehet egy megújított gazdasági szerkezet megalapozásához, de a tartós eredményekhez a jelenlegi gyengeségek érdemi kezelése szükséges.
Bank Dénes, a GKI igazgatója ismertette az intézet aktuális középtávú prognózisát, amely 2027 és 2030 között kiegyensúlyozott, de húzóágazatot nélkülöző növekedési pályát vázol. Az ipar évi mintegy 3, az építőipar 3–3,5 százalékos bővülése valószínűsíthető, míg a szállítási és infokommunikációs ágazat dinamikusabban teljesíthet. A mezőgazdaság kilátásait továbbra is nagymértékben befolyásolják az időjárási tényezők, az összkép stabil, de a felzárkózáshoz önmagában nem elégséges ütemet mutat.
Molnár László, a GKI vezető kutatója a magyar gazdaság szerkezeti korlátait elemezte, szemléletes hasonlattal élve egy üzemanyaghiányos autóhoz hasonlította a helyzetet. Álláspontja szerint a korábbi növekedést tápláló tartalékok, mint a könnyen mobilizálható munkaerő, az uniós források beáramlása és a külföldi működőtőke, jórészt kimerültek. Ezért a termelékenység és a hozzáadott érték emelése vált a következő időszak kulcskérdésévé.
A GKI szellemi elődje, a Magyar Gazdaságkutató Intézet 1928-ban jött létre, és már az 1946-os forintstabilizációban is szerepet vállalt. Az intézmény most abban bízik, hogy hozzájárulhat a magyar gazdaság következő nagy pénzügyi fordulatához, az euró bevezetéséhez. A konferencia célja volt, hogy áttekintse a gazdaságpolitikai döntések hatását a hazai vállalatokra és a 2030-ig tartó pályát.
A korábbi évek növekedését biztosító tényezők, mint a bőséges munkaerő-kínálat és az uniós források, már nem állnak rendelkezésre olyan mértékben, mint korábban. A foglalkoztatottság megközelítette a lehetséges felső határát, az uniós források beáramlása visszaesett, és a külföldi működőtőke sem képes már önmagában pótolni a kieső növekedési hajtóerőt. Ez a helyzet sürgetővé teszi a gazdasági modellváltást és a hatékonyság növelését.
Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium parlamenti államtitkára is megerősítette, hogy az olcsó munkaerőre és összeszerelő tevékenységre épülő korábbi növekedési modell tartalékai kimerültek. Hozzátette, a felzárkózás fő akadályai közé tartozik a visszafogott vállalati beruházási hajlandóság és a régiós összevetésben elmaradó termelékenység. Virág Barnabás, az MNB elnöki főtanácsadója a növekedés tartós lassulásának mélyebb, szerkezeti okait elemezte.
Kolozsi Pál Péter, a GKI szakmai igazgatója szerint az euróbevezetés a következő négy-öt év meghatározó gazdaságpolitikai témája lehet. A pénz- és tőkepiaci árazás jelenleg egy viszonylag gyors és zökkenőmentes csatlakozás forgatókönyvét tükrözi, ami egyszerre jelent lehetőséget és felfokozott várakozást a gazdaságpolitikával szemben. Az euróbevezetés sikere négy kulcsterülettől függ: a nemzetközi környezet változásaitól, a magyar gazdaság strukturális kihívásaitól, a hiteles fiskális konszolidációtól és a fenntartható árstabilitás elérésétől.
Magyarország jelenleg egyedül az inflációs kritériumot teljesíti a csatlakozási feltételek közül, ehhez is jelentős reálkamatszint fenntartására van szükség, miközben a gazdaságban rejtett inflációs feszültségek húzódnak meg. Bod Péter Ákos, volt jegybankelnök a növekvő államadósságra hívta fel a figyelmet, mint hosszú távú kihívásra, ahol az eurózóna stabilabb pozíciója versenyelőnyt jelenthet. Az államműködés hatékonyságának javítása, egy karcsúbb és teljesítőképesebb állam kialakítása elengedhetetlen a versenyképesség fokozásához.
A kormányzati gazdaságpolitika célként a termelékenység és az exportteljesítmény emelését, a kis- és középvállalati szektor megerősítését, a kutatás-fejlesztési ráfordítások növelését, valamint egy kiszámíthatóbb, előzetes hatásvizsgálatokra épülő szabályozási környezet kialakítását jelölte meg. A fenntarthatóság és az ESG-szempontok gazdasági jelentősége is előkerült, csakúgy, mint a hazai tőkepiac és a tőzsde szerepe a vállalati finanszírozás szélesítésében és a hosszú távú növekedés finanszírozásában.
A konferencia rámutatott, hogy a magyar gazdaság előtt álló feladatok komplexek, és a 2030-ig tartó időszakban a felzárkózáshoz elengedhetetlen a szerkezeti átalakítás. A kkv-szektor kulcsfontosságú pillére a gazdaság versenyképességének, foglalkoztatásának és termelékenységének, így teljesítménye alapvető a jövőbeli kilátások szempontjából. Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium államtitkára a kisadózói adózás és a vagyonadó közelgő újraszabályozását helyezte kilátásba.
Noszek Péter, a Menedzserek Országos Szövetségének elnöke az üzleti szektor felelősségét hangsúlyozta a klímaváltozás elleni fellépésben és a fenntartható fejlődés irányának megváltoztatásában. Kiemelte, hogy 2050-re a gazdaságnak karbonsemlegessé kell válnia, melynek alapjait most kell megteremteni. Gerendai Károly, a Sziget alapítója szerint a gazdasági várakozások pontosabban körvonalazhatók a választói akarat megnyilvánulásával, és a kormányzati szándékot kedvezőnek ítélte, mely e két szempontot igyekszik párhuzamosan kezelni.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása