A magyar magánegészségügy kulcsfontosságú időszak előtt áll, ahol a szektor vezetői szerint a 2026-os év a bizonyításról, az alkalmazkodásról és az átlátható működési keretek megteremtéséről szól. A Private Health Forum konferencia kerekasztal-beszélgetésén a hazai piac meghatározó szereplői egyöntetűen fogalmazták meg elvárásaikat és jövőképüket.
A fenntartható fejlődéshez elengedhetetlennek tartják a szigorú minőségbiztosítási sztenderdeket, a menedzsment-eszközök hatékonyabb alkalmazását, valamint az állami finanszírozás határainak őszinte és egyértelmű kijelölését.
Amikor a résztvevőket a magánegészségügy 2026-os helyzetének jellemzésére kérték, változatos, de egymást kiegészítő válaszok születtek. Csernavölgyi István, a Budai Egészségközpont vezérigazgatója a „bizonyítást” emelte ki, hangsúlyozva a szektor legitimitásának, transzparenciájának és minőségének igazolását.
Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója „izgalmasnak” és „adaptívnak” nevezte a helyzetet, kiemelve a magas szolgáltatási színvonal megtartásának kihívását a napi operatív nehézségek közepette. Soós Miklós, az Istenhegyi Géndiagnosztika Cégcsoport tulajdonos-ügyvezetője a „bizonytalanságot” jelölte meg, utalva arra, hogy a magánszolgáltatók nem tudják kellő információval támogatni az egészségügy megújításán dolgozó kormányzatot.
Soós Miklós szerint a piaci környezet és a demográfiai folyamatok azonnali alkalmazkodást igényelnek, ami feszes költségvetést és a hatékonyság fejlesztését teszi szükségessé. Wáberer György, a Wáberer Medical Center tulajdonosa felhívta a figyelmet az állami egészségüggyel való torzított versenyre, de hangsúlyozta, hogy a versenyszférában a menedzsment feladata a megoldások megtalálása, és a minőségi intézményeknél a kereslet növekedése garantált.
Az új egészségügyi vezetéstől várt lépések kapcsán Soós Miklós a finanszírozási viszonyok őszinte tisztázását sürgette. Kiemelte, hogy amíg az állam nem deklarálja egyértelműen az általános ellátás körét, addig a rendszer nem működhet megfelelően. Javaslata szerint a professzionális, speciális magánegészségügyi szolgáltatásokat, mint például a robotsebészetet, az államnak is érdemes lenne finanszírozott formában igénybe vennie.
Wáberer György egy hosszú távú, kiszámítható, pártokon átívelő stratégia megalkotását szorgalmazta, amely stabil alapot adhatna a működésnek. Papik Kornél a rendszer átláthatósága mellett a politikai bátorságot hiányolta, reális, mérhető és számonkérhető célok kitűzését javasolta a társadalom számára, például a várólisták kezelésében.
A szigorodó minőségbiztosítási keretrendszer és az esetleges hatósági ellenőrzések híre nem okozott riadalmat a panel résztvevői között. Soós Miklós leszögezte, hogy a magánszolgáltatók nem tartanak az ellenőrzésektől, mivel a hatóságok már jelenleg is gyakran vizsgálják működésüket. Wáberer György hozzátette, hogy intézményük proaktívan független amerikai minősítő intézetet bízott meg a szakmai színvonal validálásával.
Papik Kornél üdvözölte az objektív vizsgáztatást, mivel az ügyfelek valós szakmai tartalmat várnak el, és a transzparencia a tisztességesen működő kórházaknak kedvez. Csernavölgyi István a betegbiztonság alapfeltételeként az ellátás komplexitását emelte ki, hangsúlyozva a 24 órás intenzív és konzíliárusi háttér fontosságát egyazon intézményen belül.
A szakemberhiány kezelésében a kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a béremelés önmagában már nem elegendő. Papik Kornél szerint a hatékonyság kulcsa a menedzsment-eszköztár visszaadása az intézményvezetők kezébe, valamint a kompetenciahatárok újragondolása.
Javaslata szerint a megfelelően képzett, diplomás ápolók orvosi döntési jogkörökkel történő felruházása enyhíthetné az orvosokra nehezedő nyomást. Csernavölgyi István a magánszolgáltatók oktatásban és a külföldre vándorolt orvosok hazacsábításában vállalt szerepét hangsúlyozta, amelyet rendszerszinten kellene elismerni.
A jövőbeli kitörési pontokat vizsgálva a résztvevők a prevenciót és a mesterséges intelligencia térnyerését emelték ki. Wáberer György elengedhetetlennek tartja az adókedvezményekkel támogatott vállalati egészségbiztosítási rendszerek bővítését, valamint a mesterséges intelligencia, mint döntéstámogató eszköz integrálását az orvoslásba.
Hangsúlyozta, hogy az MI-t nem az orvos helyettesítésére, hanem segédeszközeként kell használni a hatékonyabb munkavégzés érdekében. Soós Miklós gyakorlati példát is hozott a prevenció vállalati ösztönzésére, említve, hogy cégüknél negyedórás munkaidő-kedvezményt biztosítanak a reggelente úszó kollégáknak.
A beszélgetést Soós Miklós optimista jövőképe zárta, aki fantasztikus jövőt lát a molekuláris diagnosztika és a mesterséges intelligencia ötvözésében, ami radikálisan forradalmasíthatja a betegellátást. Csernavölgyi István megjegyezte, hogy ha a piac a megfelelő minőségi elvárások mentén letisztul, négy év múlva az állami és a magánszféra már nem versenytársként, hanem a betegek érdekében közösen fellépő, integrált rendszerként működhet együtt.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása