Lengyelország 2027-es költségvetési tervezete jelentős kihívások elé állítja az ország gazdaságát, mivel az Európai Unióban a legmagasabb, a GDP 7,1 százalékát elérő államháztartási hiányt prognosztizálja. Az ING Bank elemzése szerint a tervezet, bár nem bizonyult a legrosszabb forgatókönyvnek, nem tartalmaz érdemi lépéseket a fiskális konszolidáció irányába. Ez a tendencia hosszú távon komoly pénzügyi kiigazításokat tehet szükségessé.
A lengyel kormány 2027-re vonatkozó makrogazdasági előrejelzései között 3,0 százalékos GDP-növekedés és 2,8 százalékos infláció szerepel, amelyek összhangban vannak az ING Bank saját várakozásaival. A bérnövekedés mérséklődésére számítanak, az átlagkereset 5,9 százalékkal emelkedhet, míg a regisztrált munkanélküliség 6,0 százalék körül alakulhat 2027 végén. Azonban a 7,1 százalékos államháztartási hiány kiemelkedően magas marad, ami várhatóan az uniós rangsor élére helyezi Lengyelországot.
A kormányzat a 2026-os hiánybecslést is felfelé módosította, a korábbi 6,5 százalékról szintén 7,1 százalékra. Ez a változás többek között az üzemanyagok ideiglenes jövedéki adó- és áfacsökkentésének költségeivel magyarázható. A költségvetés adósemleges személyi jövedelemadó-módosításokat tartalmaz, miközben a kiadási prioritások között továbbra is kiemelt helyen szerepel a védelem, az egészségügy és a gazdasági növekedés ösztönzése. Az ING Bank közgazdászai szerint a tervezet a fiskális expanzió folytatását jelenti, érdemi kiigazítási lépések nélkül.
A jelenlegi költségvetési terv alapján a lengyel hatóságok nem tesznek lépéseket a túlzottdeficit-eljárás lezárása, illetve a hiány 3 százalék alá szorítása érdekében. Ennek következtében az államadósság várhatóan tovább emelkedik a következő évben. Az előrejelzések szerint 2028-ban vagy 2029-ben elérheti az államháztartási törvényben rögzített korlátokat.
A lengyel költségvetési szabályok szerint a GDP 55 százalékát meghaladó adósságszint már jelentős megszorításokat tesz kötelezővé. Amennyiben az adósság eléri a 60 százalékos alkotmányos plafont, a következő évi költségvetésben már egyáltalán nem engedélyezett a hiány. Ezek a küszöbértékek potenciálisan féket jelenthetnek a költségvetési költekezésben, kényszerítve a kormányt a kiadások csökkentésére. A jelenlegi tendencia azonban azt mutatja, hogy a kormány nem készül időben a szükséges kiigazításokra.
A bruttó finanszírozási igény 2027-ben első ránézésre kedvezőbben alakulhat, mint 2026-ban. Ez a javulás nagyrészt az uniós forrásfolyósítások ütemezésével magyarázható, különösen a Nemzeti Helyreállítási Terv (RRF) lezárulásával. Az RRF-ből finanszírozott európai hitelek iránti igény csökkenése enyhíti a hitelfelvételi kényszert. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a tételek elsősorban pénzforgalmi szempontból relevánsak, és közvetlenül nem befolyásolják az államháztartási egyenleget.
A piacok számára a legfontosabb kérdés a piaci eszközökkel finanszírozandó összeg nagysága, mivel ez határozza meg a várható állampapír-kínálatot. A jövő évre bejelentett 317 milliárd zlotys nettó hitelfelvételi igény közel áll az idei 320 milliárd zlotys várt értékhez, ami önmagában nem vált ki azonnali komoly aggodalmat. Azonban az ING Bank közgazdászai szerint a piaci szereplők tisztában vannak a fiskális kiigazítás nehézségeivel. Ezt a helyzetet a kormány és az államfő közötti feszült politikai környezet, valamint a közeledő parlamenti választások is nehezítik. Az emelkedett felárak, mint például a hosszú lejáratú kamatcsereügyletek (IRS) spreadjei, már most is tükrözik a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos piaci aggályokat.
A lengyel költségvetési tervezet a fiskális expanzió folytatását vetíti előre, érdemi kiigazítási lépések nélkül. Ez a megközelítés az államadósság további növekedéséhez vezet, amely néhány éven belül elérheti a törvényben és az alkotmányban rögzített korlátokat. Amint ezek a küszöbértékek átlépésre kerülnek, Lengyelország kénytelen lesz jelentős és kemény megszorításokat bevezetni.
A szakértők figyelmeztetése szerint a jelenlegi politika fenntarthatatlan, és a halogatott fiskális konszolidáció elkerülhetetlenül súlyosabb intézkedéseket fog igényelni a jövőben. A politikai feszültségek és a választási ciklusok tovább nehezítik a szükséges döntések meghozatalát. Így a lengyel gazdaság a következő években jelentős pénzügyi kihívások elé nézhet, amelyek alapvetően befolyásolhatják az ország gazdasági stabilitását és fejlődését.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása