A védett erdőkben érvényben lévő fakitermelési moratórium, amelyet Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter májusban hirdetett meg, 2026. szeptember 30-án lejárt. A moratórium célja a hazai erdőállomány felmérése és a jövőbeni fenntartható erdőgazdálkodás alapjainak megteremtése volt. A tilalom feloldása azonban nem mindenhol jelent azonnali visszatérést a korábbi gyakorlathoz, mivel az egyik érintett nemzeti park ellenáll a fakivágásoknak.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság álláspontja
Karakai Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) tájegységvezetője egyértelműen kijelentette, hogy igazgatóságuk nem járul hozzá újabb bontó- vagy végvágásokhoz a Börzsöny nemzeti park rangban védett erdőiben. Ezt a döntést a 2026. október 2-i egyeztetési fordulót követően hozták meg. Karakai Tamás nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy értesíti az „Erdő barátait és a várakozókat” erről a lépésről.
Ez az állásfoglalás különösen figyelemre méltó, mivel a nemzeti parkok munkatársai ritkán nyilvánulnak meg ilyen határozottan a fakitermelési kérdésekben. Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője „óriási dolognak” nevezte Karakai bejelentését, kiemelve, hogy ha a DINPI-n múlik, akkor nem lesz több végvágás a Börzsönyben. Gálhidy szerint a jelenlegi kritikus átmeneti időszakban a nemzeti park igazgatóságok helyi tudása és érdekérvényesítő képessége kulcsfontosságú szerepet kap.
A minisztérium korábbi ígéretei és a természetvédők aggodalmai
Gajdos László miniszter korábban többször is hangsúlyozta, hogy a moratórium ideje alatt részletesen felmérték a hazai erdőállományt. Kijelentette, hogy a magas ökológiai értékű, őshonos erdőállományokat szigorúan védik, és ezek a területek nem szolgálhatnak faanyagtermelésre. A miniszter azt is leszögezte, hogy a kormány fenntartható gazdálkodásra fog átállni az erdőgazdálkodásban.
A fenntartható gazdálkodás definíciója a minisztérium szerint magában foglalja az erdők és a biodiverzitás megőrzését, a klímaváltozás elleni hatékony védelmet, valamint a lakosság számára szükséges tűzifa biztosítását. Emellett a tarvágás továbbra is szigorúan tilos marad a védett erdőkben.
Annak ellenére, hogy a miniszter ígéretet tett a fenntartható gazdálkodásra és a védett erdők megóvására, a moratórium feloldása komoly aggodalmakat váltott ki a természetvédők körében. Sok civil szervezet úgy vélte, hogy a lépés lényegében újraindítja a korábbi, kritikusan szemlélt fakitermelési gyakorlatot.
A moratórium meghosszabbításának kérése és a gazdasági érdekek
A moratórium lejárta előtt 23 természetvédelmi szervezet nyílt levélben kezdeményezte annak meghosszabbítását. Álláspontjuk szerint a környezetvédelmi szempontoknak felül kellene írniuk a rövid távú faanyagtermelési célokat. A zöldszervezetek úgy látták, hogy a tilalom feloldása mögött egyértelműen az erdőgazdálkodók gazdasági érdekei állnak, mivel alternatív finanszírozási modell hiányában a kitermelt faanyag értékesítéséből tartják fenn magukat.
A civil szervezetek aggodalmukat fejezték ki amiatt is, hogy az ígért ökológiai reform még várat magára, és a 2026-os történelmi aszály miatt legyengült hazai erdőkben visszafordíthatatlan károkat okozna a korlátozások feloldása.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság ellenállása tehát egy szélesebb körű vita része, amely a természetvédelem és az erdőgazdálkodás közötti egyensúly megtalálására irányul Magyarországon. A Börzsönyben hozott döntés precedenst teremthet a védett területek jövőbeni kezelésében, és rávilágít a nemzeti parkok helyi szintű érdekérvényesítő képességének növekvő jelentőségére.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása