A Lázár János által elnökölt Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (JNFA), amely a magyar mezőgazdaság egyik zászlóshajójává válhatott volna, július 31-ével megszűnt. Az alapítvány teljes vagyona az államhoz kerül, ami jelentős változásokat hoz a Mezőhegyesi Ménesbirtok és az általa fenntartott intézmények, valamint a hozzá kapcsolódó agrárvállalatok életében.
A kormány 2026. július 31-i határozata értelmében megszűnnek a közérdekű alapítványok, amelyek közül a JNFA már idén július 31-én befejezte működését. Ez a döntés nemcsak a Molt, hanem a Csányi családot is érinti; Csányi Sándor június végén lemondott két egyetemi alapítvány kuratóriumi elnöki posztjáról, fia, Csányi Attila pedig a JNFA kuratóriumának tagja volt.
A Jövő Nemzedék Földje Alapítványt 2021 októberében jegyezték be, egyedüli alapítója a magyar állam volt. Az alapítvány kezdeti vagyona mintegy 50 milliárd forintot tett ki, amely a Nemzeti Ménesbirtok részvényeinek száz százalékából, valamint közel 10 000 hektárnyi termőföld és erdő vagyonkezelői jogából állt. Az állami költségvetésből a következő években további 15 és 12 milliárd forintos támogatásban részesült.
Lázár János, aki 2018 után Mezőhegyesre vonult vissza kormánybiztosként, az alapítvány elnökeként ambiciózus célokat tűzött ki. Célja volt, hogy a mezőhegyesi komplexum 2024-re az ország, 2029-re pedig Európa legjobb mezőgazdasági cégévé váljon. Kiemelte, hogy az alapítvány célja nem a privatizáció, hanem az állami vagyon hosszú távú köztulajdonban tartása és közfeladatok ellátása.
A JNFA érdekeltségébe tartozó Mezőhegyesi Ménesbirtok elsősorban ló- és szarvasmarha-tenyésztéssel, növénytermesztéssel és vetőmag-keresedelemmel foglalkozott. Az elmúlt években jelentős beruházások valósultak meg, többek között 22 milliárd forintos uniós forrásból öntözőrendszer épült Mészáros Lőrinc cégcsoportjának kivitelezésében. Emellett egymilliárd forintért kocsiszínt és versenyistállót, valamint több mint 3 milliárd forintból négycsillagos szállodát kezdtek építeni Mezőhegyesen, amely utóbbi még nem készült el.
Az alapítvány később ingyenesen megkapta a Concordia Közraktár Zrt.-t, amely az élelmiszer-ellátás szempontjából kulcsfontosságú, valamint az állati hulladék megsemmisítését végző ATEV Zrt.-t. Az ATEV üzletileg ingadozó teljesítményt mutatott: 2020 és 2022 között 16-21 milliárd forintos árbevétel mellett 2,8-4,4 milliárd forintos adózott eredményt ért el, majd 2023-ban 1,8 milliárd, 2024-ben pedig 68 millió forintos veszteséggel zárt.
Egy 2025-ös ragadós száj- és körömfájás járvány idején azonban az ATEV jelentős bevételre tett szert az elpusztult állatok tetemeinek kezelésével, 2025-öt közel 3,5 milliárd forintos profittal zárta. Lázár János ekkor egymilliárd forint rendkívüli támogatást ígért Bábolnának, valamint az ATEV nevében évi százmillió forintot három évre, ám ezek az ígéretek a településhez nem jutottak el.
A JNFA megalakulásakor az volt a cél, hogy a Mezőhegyesi Ménesbirtok révén a hazai agrárium mintagazdaságává váljon, és elhozza a magyar mezőgazdaság reneszánszát. Az alapítvány fenntartotta a Mezőhegyesi Technikumot, Szakképző Iskolát és Kollégiumot is, azzal a céllal, hogy minél több diákot képezzen a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem számára.
Az alapítványi forrásokat nagyrészt az iskola fejlesztésére, a diákok felzárkóztatására, valamint az őshonos lófajták megőrzésére és megmentésére tervezték fordítani. Emellett felmerült külföldi agrárcégek felvásárlásának lehetősége is. Az alapítvány a Ménesbirtok üzemeltetése mellett profitot is termelt: 2023-ban 1,5 milliárd, 2024-ben pedig 819 millió forintos nyereséggel zárt a haszonbérleti és földhasználati díjakból származó bevételek révén.
A kuratóriumban az agráriumban elismert szakemberek, mint Csányi Attila, a Bonafarm-csoport vezetője, Kerezsi Miklós agrármérnök, valamint Lázár János bizalmasa, Balczó Barnabás is helyet kaptak. Az alapítvány honlapja, ahol korábban nyilvánosan elérhetőek voltak az adatok, jelenleg már csak részlegesen működik.
A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány megszűnése azt jelenti, hogy a nagyra törő tervek, amelyek a Mezőhegyesi Ménesbirtokot a magyar agrárium zászlóshajójává emelték volna, most meghiúsulnak. Az alapítvány teljes vagyonának államhoz való visszakerülése új helyzetet teremt a Ménesbirtok, a Concordia Közraktár Zrt. és az ATEV Zrt. működésében.
Az agrártárca még nem hozott mindenről döntést, így a jövőbeni működési modell és a korábbi célok megvalósításának módja egyelőre bizonytalan. Az alapítvány által fenntartott oktatási intézmény, a Mezőhegyesi Technikum sorsa is tisztázásra vár, ahogy az őshonos lófajták megőrzésére irányuló programok folytatása is kérdéses.
A kekvák megszűnése szélesebb körben is érinti a magyar gazdaságot, és rávilágít az állami vagyonkezelés új irányaira. A korábbi tervek hosszú távú megvalósítása most közvetlenül az állam feladata lesz, ami új kihívásokat és lehetőségeket is teremthet a hazai agrárszektorban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása