Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke határozottan figyelmeztetett arra, hogy Európa nem engedheti meg magának, hogy a mesterséges intelligencia (AI) technológiájában kizárólag amerikai fejlesztésekre támaszkodjon. Az EKB elnöke szerint az önálló európai AI-fejlesztések hiánya súlyos kiszolgáltatottsághoz vezethet, ami gazdasági és politikai kockázatokat hordoz magában.
Lagarde egy hétfői beszédében hangsúlyozta, hogy bár a technológiaimport önmagában nem jelent problémát, a mesterséges intelligencia esetében kivételes helyzetről van szó. Az AI széles körű elterjedése miatt, ha egy külső szolgáltató visszavonja vagy módosítja a hozzáférési feltételeket, az egyszerre érintheti Európa valamennyi gazdasági ágazatát. Ez a fajta befolyás olyan mértékű, amellyel eddig egyetlen kereskedelmi partner sem rendelkezett a kontinens felett. Az EKB elnöke rámutatott, hogy ezt a pozíciót a jövőbeni tárgyalások során, például vámok vagy digitális adók kérdésében, nyomásgyakorlásra lehetne felhasználni.
Az adatvédelem mellett a hozzáférés kérdése is kiemelt aggodalomra ad okot. Lagarde szerint a vállalkozásoknak anélkül kellene dönteniük az AI bevezetéséről, hogy aggódniuk kellene adataik biztonsága miatt. Ezért Európának jelentősen bővítenie kell saját számítási kapacitásait. Bár az újonnan épülő gigagyárak jó kiindulópontot jelentenek, jelenleg messze nem elegendőek. A kontinensnek lényegesen gyorsabb ütemben kellene építkeznie, hogy kielégítse a növekvő igényeket.
Az EKB elnöke kiemelte, hogy az AI-fejlesztés az európai tőkepiacok elmélyítésének egyik kiemelt projektjévé válhat. Az ilyen léptékű technológiai beruházásokhoz szükséges tőkét csak a piacok képesek biztosítani, és Európa számára a tét aligha lehetne nagyobb. A mesterséges intelligencia gyors adaptációja akár 4%-kal is növelheti a termelékenységet egy évtized alatt, ami jelentős átalakulást hozhat a közpénzügyekben.
Lagarde szavai egy egyre erősödő európai konszenzust tükröznek. Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke a közelmúltban az AI-t olyan lakmuszpróbának nevezte, amely megmutatja, képes-e Európa közösen kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket. Emellett neves európai közgazdászok, politikusok és AI-szakértők koalíciója, köztük Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdász és Margrethe Vestager, az Európai Bizottság korábbi biztosa, szintén arra figyelmeztetett, hogy határozott lépések nélkül Európa visszafordíthatatlanul függővé válhat néhány külföldi kormánytól és magánszereplőtől.
Az EKB elnöke korábban már felhívta a figyelmet arra, hogy Európa nagyrészt elszalasztotta az első digitális forradalmat, és nem engedheti meg magának, hogy megismételje ezt a hibát az AI, a második digitális forradalom esetében. Bár az EU a világ népességének mintegy 6%-át teszi ki, a kutatók 15%-a itt él, és a leggyakrabban idézett tudományos publikációk közel egyötöde európai eredetű. Azonban a piaci fragmentáció és a tőkepiacok széttagoltsága csökkenti a skálázhatóság és a finanszírozás hatékonyságát. Ezért az európai tőkepiacok integrációjának felgyorsítása kulcsfontosságú a hazai AI-fejlesztések támogatásához és a kontinens technológiai autonómiájának megőrzéséhez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása