Az elmúlt időszakban számos ország szembesült azzal a kihívással, hogy államadóssága folyamatosan növekszik, ezzel párhuzamosan pedig az állami feladatok és kiadások is emelkednek. Ez a tendencia lényegében azt jelenti, hogy a kormányok pénzügyi mozgástere egyre szűkül, és egyre sürgetőbbé válik az államháztartás rendbetétele, azaz a költségvetési konszolidáció. Miközben a költségvetési egyensúly megteremtése elengedhetetlen a hosszú távú stabilitás szempontjából, a megszorító intézkedések bevezetésekor gyakran felmerül a kockázat, hogy éppen azokat a kiadási tételeket vágják vissza, amelyek a jövőbeli gazdasági növekedés alapját képezhetnék.
A gazdasági fejlődés és a versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú területek, mint például a kutatás-fejlesztés (K+F), különösen sérülékenyek lehetnek a költségvetési szigorítások idején. Bár a K+F beruházások azonnali megtérülése nem mindig látványos, hosszú távon ezek az innovációk és technológiai fejlesztések azok, amelyek új iparágakat teremtenek, növelik a termelékenységet, és hozzájárulnak egy ország gazdasági ellenállóképességéhez. A rövid távú költségvetési célok elérése érdekében hozott K+F-vágások így komoly árat fizettethetnek a jövőben, lassítva az innovációs potenciált és a gazdasági felzárkózást.
Az Európai Bizottság gazdasági főigazgatóságának (ECFIN) friss tanulmánya részletesen vizsgálta ezt a jelenséget. A kutatás rámutatott, hogy a szűkülő fiskális mozgástér és a költségvetési konszolidáció különösen azokban az országokban veti vissza a kutatás-fejlesztési tevékenységet, amelyek már eleve alacsonyabb innovációs teljesítménnyel rendelkeznek. Ez a megállapítás azért aggasztó, mert éppen ezeknek az országoknak lenne a legnagyobb szüksége az innováció ösztönzésére ahhoz, hogy felzárkózzanak a fejlettebb gazdaságokhoz és fenntartható növekedési pályára álljanak.
A tanulmány szerint Magyarország is ebbe a sérülékenyebb országcsoportba tartozik. Ez azt jelenti, hogy a hazai gazdaság számára különösen nagy a kockázata annak, hogy egy esetleges költségvetési megszorítás során a kutatás-fejlesztési kiadások csökkentése hosszú távon negatív hatással lenne a növekedési kilátásokra. A K+F szektorban történő beruházások elhalasztása vagy csökkentése nem csupán az innovációs képességet gyengítheti, hanem a magasan képzett munkaerő megtartását és vonzását is nehezítheti, továbbá hátráltathatja a versenyképes, magas hozzáadott értékű ágazatok fejlődését.
A Bizottság elemzése tehát arra figyelmeztet, hogy a kormányoknak rendkívül körültekintően kell eljárniuk a költségvetési kiadások felülvizsgálatakor. A rövid távú megtakarítások érdekében hozott döntések, amelyek a jövőbeli növekedés motorját jelentő K+F területét érintik, hosszú távon sokkal nagyobb károkat okozhatnak, mint amekkora azonnali előnyt jelentenek. Különösen igaz ez az alacsonyabb innovációs teljesítményű országokra, mint Magyarország, ahol az innováció ösztönzése alapvető fontosságú a gazdasági felzárkózás és a fenntartható fejlődés szempontjából. Az államháztartás rendbetétele során ezért kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a K+F beruházások ne váljanak a megszorítások elsődleges áldozatává, hanem épp ellenkezőleg, stratégiai fontosságú területként kezeljék őket.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása