A Közlekedési és Beruházási Minisztérium által előterjesztett új szabályozási tervezet jelentős aggodalmakat váltott ki a magyar gazdasági szereplők körében, különösen a reklámiparban. Egy iparági tagozat álláspontja szerint a javaslat súlyos gazdasági következményekkel járna, amelyek több száz hazai kis- és középvállalkozás (kkv) működését veszélyeztethetik, és jelentős, többmilliárd forintos bevételkiesést okozhatnak a költségvetés számára. A tervezet célja az óriásplakátok számának drasztikus csökkentése, ami az ágazat szerint a kültéri reklámfelületek mintegy 90 százalékának megszüntetését jelentené. Ez a lépés közvetlenül korlátozná a magyar üzleti szféra hatékony kommunikációs lehetőségeit.
Az előterjesztő minisztérium saját hatásvizsgálati lapja is alátámasztja az iparági szereplők által felvetett káros következményeket. A dokumentum szerint a tervezet megvalósulása esetén 1140 munkahely szűnhet meg, ami jelentős társadalmi terhet jelentene. Emellett 3,4 milliárd forintos adóbevétel-kieséssel számol a költségvetés számára, és több mint 20 700 ember érintettségét említi a folyamat során. A hatásvizsgálat továbbá felhívja a figyelmet a kártérítési perek kockázatára is, amelyek további pénzügyi terheket róhatnak az államra.
A javaslat nem csupán a reklámpiaci szereplőket érinti, hanem mintegy 19 ezer ingatlantulajdonost is, akiknek az eszközök elbontásának kötelezettségével kellene szembenézniük. Ezen érintettek között magánszemélyek, társasházak és mezőgazdasági gazdálkodók is szerepelnek, akik jellemzően nem reklámpiaci szereplők, csupán bérbe adták ingatlanaikat reklámcélokra. Számukra az új szabályozás váratlan és jelentős terhet jelenthet, hiszen a reklámhordozók eltávolítása komoly költségekkel járhat.
Az iparági tagozat szerint a tervezet a piaci versenysemlegesség elvét is sérti. Az óriásplakátok kivezetése mellett ugyanis a megállókban és utasvárókban elhelyezett citylight pozíciókat erősítené, ami a gyakorlatban két nagy piaci szereplőnek kedvezne. Ez a lépés ellehetetlenítené a kisebb és közepes méretű vállalkozások százait, amelyek számára az óriásplakátok gyakran az egyik legelérhetőbb és leghatékonyabb hirdetési felületet jelentik. A piaci koncentráció növekedése hosszú távon káros lehet a versenyre és az innovációra nézve.
A szabályozás az önkormányzatok mozgásterét is jelentősen szűkítené. A javaslat elvonná tőlük a településkép-alakítási eszközöket, amelyekkel eddig szabályozhatták a kültéri reklámok elhelyezését és megjelenését. Emellett az önkormányzatokat megfosztaná a közterület-használati díjbevételektől is, amelyek fontos részét képezik a helyi költségvetéseknek. Ez a bevételkiesés további terheket róhat a településekre, és korlátozhatja fejlesztési lehetőségeiket.
Érdekesség, hogy a Magyar Reklámszövetség megbízásából készült közvélemény-kutatás eredményei szerint a lakosság négyötöde nem tartja zavarónak a közterületi reklámokat. Ez az adat ellentmondani látszik annak a feltételezésnek, miszerint a szélesebb társadalom igényli a kültéri reklámok drasztikus csökkentését.
A felmerült aggodalmakra reagálva az iparági szervezet arra kéri a kormányt, hogy a tervezetet jelenlegi formájában ne terjessze elő döntésre. Javasolják a véleményezési határidő meghosszabbítását, hogy az érintetteknek elegendő idejük legyen a részletes állásfoglalásra. Emellett egy kiegészítő hatásvizsgálat elkészítését is szorgalmazzák, amely alternatív szabályozási lehetőségeket is megvizsgálna, figyelembe véve a gazdasági és társadalmi hatásokat. Végül, de nem utolsósorban, érdemi egyeztetést sürgetnek az ágazat szereplőivel, hogy közösen találjanak megoldást, amely figyelembe veszi az iparág érdekeit és a gazdasági stabilitást.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása