A Portfolio Lendületben a Hazai Vállalkozások 2026 konferenciájának kkv vezetői panelbeszélgetésén a magyar kis- és középvállalkozások termelékenységi kihívásairól, a generációváltás nehézségeiről, valamint a digitalizáció és az állami támogatások hatásairól egyeztettek cégvezetők. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a hazai szektor fejlődését nem elsősorban a forráshiány, hanem inkább a mélyebben gyökerező strukturális problémák és a nemzetközi versenytől való tartózkodás akadályozza.
A konferencia egy provokatív felvetéssel indult, mely szerint a magyar kkv-k többsége nem forráshiánnyal, hanem alacsony hatékonysággal küzd, és a támogatások gyakran nem a valós fejlődést, hanem a pazarló kapacitásokat vagy a magáncélú fogyasztást finanszírozzák. A közönség kétharmada egyetértett ezzel az állítással, ami rávilágított a szektorban uralkodó nézetekre.
Lévai Bálint, a BioTechUSA Group tulajdonosa szerint az állami támogatások szétosztása sokszor inkább lobbierő, mint gazdasági teljesítmény alapján történt. Kiemelte, hogy egy valóban versenyképes vállalkozásnak nincs szüksége állami segítségre, mivel a magánpiacon elegendő tőke áll rendelkezésre a jó ötletek finanszírozására. Wittstein Albert, a Munch alapítója megerősítette ezt a nézetet, hozzátéve, hogy az állami kockázatitőke-programokból finanszírozott startupok gyakran a pályázatírásra optimalizálják működésüket a piaci életképesség helyett, ami a források kiapadásával a túlélésüket veszélyezteti.
Hoffmann Tamás, a Holcim Magyarország ügyvezető igazgatója ugyanakkor rámutatott, hogy bizonyos magas társadalmi hasznosságú beruházások, mint például a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, esetében elengedhetetlen az állami szerepvállalás, mivel ezek piaci alapon jelenleg nem térülnek meg. Ez a kettős megközelítés jól illusztrálja a támogatásokról szóló viták összetettségét.
Az OECD adatai szerint Magyarországon egy munkaóra alatt átlagosan 55 eurónyi GDP-t állítanak elő, míg Németországban ez a szám 96 euró. Ez a jelentős különbség a nyugati országok magasabb gépesítettségével, innovációjával és rövidebb munkaidejével magyarázható. A hazai kkv-k gyakran túlórákkal próbálják kompenzálni a hatékonyság hiányát, ami hosszú távon nem fenntartható megoldás.
Egy másik vitatott tételmondat szerint a magyar cégalapítók többsége inkább csődbe viszi vállalkozását, mintsem profi menedzsmentnek adná át az irányítást vagy külső befektetőt vonna be. A hallgatóság 60 százaléka egyetértett ezzel a megállapítással, ami a bizalom és a delegálás hiányára utal a kkv-szektorban. Hoffmann Tamás kiemelte, hogy sok cégvezetőnél egy kézben összpontosul a napi működés minden feladata, ami gátolja a méretnövekedést és a hatékony működést.
Dr. Szabóné Dr. Benyeda Zsófia, a Prophyl társtulajdonosa és stratégiai ügyvezetője saját példájukon keresztül mutatta be, hogy a szervezetfejlesztés és egy külső, nem családtag ügyvezető bevonása hozott áttörést. Ez a lépés lehetővé tette, hogy a vállalat a tulajdonostól függetlenül is működőképes professzionális menedzsmenttel rendelkezzen, ami megnyitotta az utat a külső tőkebevonás előtt is.
A generációváltás rendkívül komplex folyamat, ahol a családi dinamika és az üzleti érdekek gyakran ütköznek. Kulcsár Ildikó, a Cudy Future Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a sikeres átadáshoz elengedhetetlen a külső, szakértői segítség igénybevétele. A megfelelő szakértelem bevonása segíthet feloldani a belső feszültségeket és biztosítani a vállalkozás folytonosságát.
Az innováció és a technológiai alkalmazkodás kényszere egyre sürgetőbb. Wettstein Albert kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásával cégük közel 100 fős csapatát 30 főre optimalizálták anélkül, hogy az árbevételük csökkent volna. Véleménye szerint a fehérgalléros szektorban működő vállalatvezetőknek kötelező megérteniük és operatívan alkalmazniuk az MI-eszközöket. Kulcsár Ildikó szintén megerősítette a technológiai alkalmazkodás szükségességét, megjegyezve, hogy a munkavállalók körében is komoly ellenállást kell leküzdeni az új technológiák bevezetésekor.
A külpiaci terjeszkedés hiánya is jelentős probléma. Hoffmann Tamás az építőipart hozta fel példaként, ahol az elmúlt másfél évtizedben a hazai piac védettsége és az állami megrendelések bősége miatt a támogatott nagyvállalatok nem kényszerültek innovációra. Ennek következtében képtelenek voltak megjelenni a környező országok infrastrukturális tenderein. Ezzel szemben a külföldi multik hazai jelenléte versenyre és hatékonyságnövelésre kényszeríti a magyar szereplőket.
A következő két év sikertényezőit vizsgálva a konferencia résztvevői a belső hatékonyság növelését, a klímaadaptációt és a kormányzati gazdaságpolitika kiszámíthatóságát jelölték meg a legfontosabb tényezőként. Ezek a pontok egyértelműen jelzik, hogy a magyar kkv-szektor előtt álló kihívások komplexek, és megoldásukhoz átfogó stratégiai gondolkodás szükséges.
A külső tőke bevonása, a professzionális menedzsment kialakítása és a mesterséges intelligencia eszközeinek proaktív alkalmazása kulcsfontosságú lehet a hazai vállalkozások számára, hogy szintet lépjenek, növeljék versenyképességüket és sikeresen helytálljanak a nemzetközi piacon. A strukturális problémák kezelése és a belső hatékonyság javítása alapvető fontosságú a hosszú távú növekedéshez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása