A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2026. júniusi adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó mediánkeresete 438 ezer forintot tett ki. Ez az érték azt jelenti, hogy a magyar munkavállalók fele ennél az összegnél kevesebbet, míg másik fele többet keresett havonta.
A mediánérték a kereseti adatok pontosabb képét mutatja, mint az átlag, mivel kevésbé torzítják a legmagasabb fizetések. Az adatok alapján a nettó átlagkereset 529 700 forint volt, ami jelentős, több mint 90 ezer forintos különbséget mutat a mediánhoz képest.
2026 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 754 700 forintot ért el, ami 7,1 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. A nettó átlagkereset 529 700 forint volt, ez 9,4 százalékkal haladta meg a 2025. júniusi értéket.
A nettó keresetek dinamikusabb növekedését több tényező is befolyásolta. Ide tartozik a 2025. július 1-től és 2026. január 1-től bevezetett magasabb családi adókedvezmény, valamint az anyákat érintő szja-mentességek bővülése. Ezek között szerepel a három gyermeket nevelő anyák (2025. október 1-től) és a két gyermeket nevelő 40 év alatti anyák (2026. január 1-től) adómentessége, továbbá a 30 év alatti anyák adókedvezményének kiterjesztése.
A rendszeres bruttó átlagkereset, amely nem tartalmazza a prémiumokat és jutalmakat, 708 600 forintot tett ki, ami 7,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A reálkereset 7,6 százalékkal nőtt, figyelembe véve az 1,7 százalékos fogyasztóiár-emelkedést.
A KSH által közölt átlagkereset-adatokat jelentősen torzíthatja a legmagasabb jövedelműek fizetése. Az átlag kiszámításakor az összes bér összege osztódik a dolgozók számával, így néhány kiemelkedően magas fizetés jelentősen megemelheti az átlagot, miközözben a többség ennél kevesebbet keres.
A mediánkereset ezzel szemben a jövedelmi skála középső értékét mutatja, ahol a munkavállalók fele ennél többet, fele pedig kevesebbet keres. Ez a mutató pontosabb képet ad a társadalom többségének kereseti viszonyairól, mivel kevésbé érzékeny a szélsőséges értékekre.
Szakértői vélemények szerint a magyar társadalom mintegy 75 százaléka kevesebbet keres, mint a statisztikai hivatal által megállapított átlagbér. A mediánkereset növekedése továbbra is a minimálbér-emeléshez közeli ütemben haladt, ami a bértorlódás fennmaradására utalhat, különösen az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban.
Az ING Bank vezető közgazdásza, Virovácz Péter szerint a 2026. júniusi 7,1 százalékos bruttó átlagbér-növekedés jelentős lassulást mutat, és 2021 óta nem volt ilyen alacsony. Ez a lassulás az előző hónapokhoz képest is érezhető, kivéve a 2023-as fegyverpénz bázishatását.
Ugyanakkor a nettó keresetek dinamikusabban emelkedtek a bruttóknál, köszönhetően az év elejétől bevezetett családi és anyákat érintő adókedvezményeknek. Az alacsony infláció és a folyamatos bérkiáramlás eredményeként a nettó reálkereset éves alapon 7,6 százalékkal nőtt júniusban.
Ez a vásárlóerő növekedés, kiegészülve a relatíve magas fogyasztói bizalommal, kedvező alapot teremt a fogyasztás további emelkedéséhez. A különböző szektorokban eltérő mértékű béremelkedés volt megfigyelhető, a versenyszféra, a költségvetés és a nonprofit szektor 7,0–8,1 százalék közötti növekedést mutatott.
Átlag feletti béremelés történt a bányászatban, a villamosenergia-szektorban és az építőiparban. Az átlag alatti növekedés jellemezte a szállítást, raktározást, valamint a szálláshely-szolgáltatást és vendéglátást, valószínűleg a szezonális, alacsonyabb keresetű munkavállalók miatt. Két számjegyű bérnövekedés továbbra is csak a szociális ellátás és az oktatás területén volt mérhető.
A közigazgatásban jelentős változás körvonalazódik, ahol a korábbi két számjegyű növekedés helyett csupán 5 százalékos emelkedés volt júniusban. Az illetmények visszavágása miatt a következő hónapokban további lassulás várható ebben a szektorban.
A 2026-os év egészére vonatkozóan 9–10 százalék körüli éves átlagbér-növekedést prognosztizálnak a szakértők. A januári minimálbér- és garantáltbérminimum-emelések, melyek 11, illetve 7 százalékosak voltak, továbbra is meghatározzák az éves bérdinamikát.
A magyar munkaerőpiac továbbra is feszes, a vállalatok egy része munkaerőt tartalékol, ami a javuló gazdasági kilátások fényében kifizetődő stratégiává válhat. A demográfiai folyamatok rövid távon is strukturális nyomás alatt tartják a munkaerőpiac kínálati oldalát, ami magasabb bérekhez vezet.
Az őszi hónapokban a figyelem a jövő évi minimálbér-tárgyalások felé fordul, mivel a jelenlegi hároméves bérmegállapodás felülvizsgálatra szorul. A jövő évre tervezett szja-változások miatt a bruttó minimálbérek növekedése az elmúlt évekhez képest várhatóan jóval csekélyebb, alacsony egyszámjegyű mértékű lehet.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása