A Tudományos és Technológiai Minisztérium egy átfogó javaslatot terjesztett az Országgyűlés Oktatási Bizottsága elé, amely részletes helyzetértékeléssel indult a magyar kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I) területén. A dokumentum rávilágított Magyarország jelentős lemaradására az uniós átlaghoz képest tizenegy kulcsfontosságú mutató mentén. A stratégia célja, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió 15. legfejlettebb országa legyen ezen a területen.
Horváth Péter tudománypolitikai és innovációs államtitkár mutatta be a bizottság előtt a javaslatot, amely szerint a hazai K+F ráfordítás jelenleg a GDP 1,38 százaléka, míg az uniós átlag 2,22 százalék. A magas technológiájú termékek exportban való aránya is elmarad, 8,2 százalék a majdnem háromszoros uniós átlaghoz képest. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alapot az elmúlt években nem rendeltetésszerűen használták, egyenlegtartási kötelezettség terhelte, és a költségvetési hiány miatt rendszeresen vontak el belőle forrásokat.
Tíz év alatt összesen 375,8 milliárd forintot vontak el az innovációtól, ami kiszámíthatatlan és a tudomány alapelveivel ellentétes rendszert eredményezett. Az államtitkár kiemelte, hogy a HUNOR-űrprogramot „kirakati eredménynek” nevezte, amely intézményi forma, utóélet és valódi ipari hasznosulás nélkül valósult meg. Magyarország az Európai Űrügynökségnek (ESA) 2026 és 2028 között 205 millió eurót fizet be, ami egy főre vetítve meghaladja a lengyel vagy cseh hozzájárulást, miközben a befizetésekből ipari megrendelésként visszatérő összeg aránya 2019 óta jelentősen csökkent.
A minisztérium helyzetértékelése szerint az innovációs járulékból táplálkozó NKFI Alapból 2015-ben 13,8 milliárd forintot, idén 65,2 milliárdot, 2025-ben pedig már 68,4 milliárd forintot vontak el. Ez a gyakorlat aláásta a hosszú távú tervezést és a fenntartható fejlesztést a kutatás és innováció területén. Az alkalmazott kutatások terén a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Nonprofit Kft. jelenlegi formájában súlytalannak bizonyult, és a projektek végén a kutatócsoportok gyakran felbomlottak.
Az űrágazatban a korábbi minisztériumi koordináció önálló végrehajtó szerv nélkül működött, átláthatatlan pályázati rendszert és egy adott vállalat, a 4iG indokolatlan preferálását eredményezte. A startup ökoszisztémában a Hiventures nevű állami kockázatitőke-befektető tevékenységét piactorzító hatásúnak ítélték. Mindezek a problémák rávilágítanak a magyar K+F+I szektor strukturális és finanszírozási hiányosságaira, amelyek gátolják az ország nemzetközi versenyképességét és tudományos fejlődését.
A stratégia fontosságát az adja, hogy a jelenlegi lemaradás fenntarthatatlan, különösen az Európai Kutatási Térségről szóló (ERA Act) készülő uniós jogszabály fényében, amely jogilag kötelezővé tenné a 3 százalékos K+F GDP-arányos beruházási szintet. Ennek elmulasztása komoly következményekkel járhat Magyarország számára. A javaslat egy kutatási és innovációs finanszírozási kerettörvény bevezetését szorgalmazza, amely négy-tíz éves távlatban, az éves költségvetési ciklustól függetlenül biztosítaná a forrásokat, és törvényben garantálná a GDP-arányos minimumot.
A tárca alapelve, hogy az innovációra befizetett összegeket maradéktalanul innovációra kell fordítani. Ez a megközelítés alapvető változást jelentene a korábbi gyakorlathoz képest, stabil és kiszámítható környezetet teremtve a kutatók és fejlesztők számára. Az állami források jelentős emelése, a jelenlegi 347 milliárdról 700 milliárd forint fölé, elengedhetetlen a kitűzött célok eléréséhez. Az egységes kutatóhálózat létrehozása az MTA égisze alatt, valamint az alkalmazott kutatások hálózatának kiépítése kulcsfontosságú a tudományos eredmények ipari hasznosításában.
A stratégia középtávú célja a GDP 2 százalékának elérése K+F ráfordításként 2030-ra, hosszú távon pedig a 3 százalék 2035-re. Ehhez a GINOP Plusz-forrásokból 210 milliárd forintot mozgósítanának alkalmazott kutatásra, innovációra és kutatási infrastruktúrára. Az intézményi reformok részeként 2026 végére ismét egységes kutatóintézeti hálózat jöhet létre a Magyar Tudományos Akadémiához kapcsolódva, visszaintegrálva az ELTE-hez került bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontokat.
Az alkalmazott kutatások terén egy 11 intézetből álló, elosztott hálózatot építenének ki 2031-re, 2000 fős kutatói és mérnöki kapacitással, olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, félvezetők, védelmi technológiák és víztechnológia. A tehetséggondozásban egységes rendszert alakítanának ki, és az NKFI Alap legalább 10 százalékát innovációs képzésre fordítanák. Kiemelt program célozza 100 kiemelkedő MI-kutató Magyarországra hozatalát és itthon tartását. Az uniós visszaintegráció érdekében brüsszeli tudományos-technológiai iroda felállítását és ERC-felkészítő programokat terveznek.
A startup szektorban a piactorzító tőkealapok, mint a Hiventures, azonnali leállítását javasolják, helyettük hat új, co-invest szerkezetű alap létrehozásával, magántőke és az Európai Beruházási Alap bevonásával. Az űrágazatban egységes, minisztériumi irányítású Magyar Űrügynökséget hoznának létre, mérföldkövekhez kötött finanszírozással, azzal a céllal, hogy a magyar űripar árbevétele 30 milliárdról 100 milliárd forint fölé emelkedjen. Fontos megjegyezni, hogy a stratégia egyelőre javaslat, a benne szereplő intézkedésekről kormányzati döntés még nem született.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása