A magyarországi kórházak mindennapi működése és a biztonságos betegellátás komoly kihívásokkal néz szembe a kritikus ápolóhiány, valamint az egészségügyi személyzet elöregedése miatt. Bár a kormányzat 2027-re új bérrendszert és életpályamodellt ígér az ágazatban dolgozóknak, az intézményvezetők szerint a probléma azonnali beavatkozást igényel. Az utánpótlás nem éri el a nyugdíjba vonulók létszámát, ami hosszú távon is fenntarthatatlan helyzetet teremt.
A Magyar Kórházszövetség konferenciáján a kórházvezetők egyértelművé tették, hogy a távlati programok helyett a jelenlegi, sürgető problémákra kell fókuszálni. Több osztályon már most sincs elegendő szakdolgozó a napi feladatok ellátásához, ami akadályozza a zavartalan működést. A személyzet átlagéletkora magas, egy józsefvárosi példa szerint akár 64 évet is elérheti, és sokan nyugdíjasként is aktívan dolgoznak a rendszerben. Ez a létszámhiány közvetlenül rontja a betegek ellátásának minőségét, hiszen megfelelő számú műtősnő és ápoló nélkül kevesebb beavatkozás végezhető el, még akkor is, ha orvos és szabad műtő rendelkezésre áll. A túlterheltség továbbá növeli a kórházi fertőzések kockázatát, ami újabb terhet ró az egészségügyi rendszerre és a betegekre. A fórumon felmerült a külföldi munkaerő bevonásának lehetősége is, mint lehetséges megoldás a sürgető hiány enyhítésére.
A szakdolgozói létszámhiány nem újkeletű probléma, de a hosszú távú kilátások különösen aggasztóak. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke rámutatott, hogy a kórházi felnőttápolásban dolgozók mintegy 60 százaléka a nyugdíj előtti utolsó tíz évében jár. Ezzel szemben a következő két évtizedben munkába álló új generáció létszáma várhatóan csak a távozók negyedét fogja elérni. Az ezredfordulón évente 900-1000 diplomás ápoló végzett, míg napjainkban ez a szám mindössze 300-400-ra csökkent. A technikumi képzésben résztvevők száma is alacsony, 2026-ban országosan alig több mint kétszáz végzősre lehet számítani. A kamarai elnök szerint a képzési szerkezet is torzult, mivel miközben ápolóból súlyos hiány van, más szakokon, például gyógytornászból, több szakember végez, mint amennyit az állami rendszer fel tud venni, ami a munkaerőpiaci igények és a képzés közötti diszharmóniára utal.
Az egészségügyi szakdolgozói hiány és az elöregedő munkaerő nem csupán statisztikai adat, hanem a betegellátás minőségét és biztonságát alapjaiban befolyásoló tényező. Az elégtelen létszám miatt a meglévő személyzet túlterhelt, ami kiégéshez, hibákhoz és az ellátás színvonalának romlásához vezethet. A műtők kihasználtsága csökkenhet, a várólisták növekedhetnek, és a betegek hosszabb ideig kénytelenek várni a szükséges beavatkozásokra. A kórházi fertőzések kockázatának emelkedése további terheket ró a rendszerre, és veszélyezteti a páciensek gyógyulását. A jelenlegi helyzet sürgős és komplex beavatkozást igényel, amely nem csupán a bérek rendezésére, hanem a képzési rendszer átalakítására és a szakma presztízsének növelésére is kiterjed. A külföldi munkaerő bevonása rövid távú megoldást jelenthet, de hosszú távon a hazai utánpótlás biztosítása elengedhetetlen a rendszer fenntarthatóságához.
A kormányzat a szakdolgozói bérrendszer átalakításával és egy új életpályamodell bevezetésével igyekszik enyhíteni a problémát. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentése szerint 2027-re 500 milliárd forintos ágazati többletforrást terveznek, melynek jelentős részét a mintegy 123 ezer szakdolgozó bérrendezésére fordítanák. A tervek egy új, hat fizetési osztályból és 15 fokozatból álló bértáblát tartalmaznak, amely a végzettséget, a tapasztalatot és a szolgálati időt is elismerné. Bár a miniszter korábban már az idei év végére is 20-25 százalékos emelést helyezett kilátásba, a szakma továbbra is várja az emelés pontos mértékére és időzítésére vonatkozó részleteket. Azonban a kórházvezetők és a szakmai kamara hangsúlyozza, hogy a távlati tervek mellett azonnali lépésekre van szükség a jelenlegi kritikus helyzet kezelésére, mielőtt a problémák még súlyosabbá válnának. A béremelés önmagában nem oldja meg a teljes problémát, ha a szakma vonzereje és a képzési kapacitás nem nő érdemben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása