Horváth Péter államtitkár és Sun Dong hongkongi miniszter látogatást tett a szegedi Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) laborjában és biobankjában. Ez a közös megjelenés a Nobel-díjas Krausz Ferenc fizikus és a kormány közötti kapcsolatban tapasztalható enyhülés első nyilvános jele. A CMF egy budapesti székhelyű kutatóintézet, amely vérvizsgálaton alapuló módszert fejleszt súlyos betegségek, például cukorbetegség vagy daganatos megbetegedések korai felismerésére.
Horváth Péter, a Tudományos és Technológiai Minisztérium államtitkára, valamint Sun Dong, Hongkong innovációért, technológiáért és iparért felelős minisztere Krausz Ferenc társaságában tekintette meg a szegedi kutatóközpontot. A látogatás során Horváth Péter kiemelte, hogy amennyiben a hamarosan elemzésre kerülő adatok igazolják a várakozásokat, a kormány elkötelezett a projekt folytatása és kiterjesztése mellett. Krausz Ferenc hangsúlyozta a Hongkongi Egyetemmel való együttműködés jelentőségét a kutatás nemzetközi terjeszkedésében, amely gyors támogatást kapott, lehetővé téve a mintagyűjtést Hongkongban is. Sun Dong miniszter megtiszteltetésnek nevezte, hogy Hongkong a projekt egyik kulcsfontosságú állomása lehet.
A mostani gesztus különösen figyelemre méltó, mivel Krausz Ferenc és az új kormány közötti viszony az elmúlt hónapokban feszült volt. Májusban a miniszterelnök bejelentette az Élvonal Alapítvánnyal kötött, 2031-ig szóló, 261,7 milliárd forintos finanszírozási szerződés felbontását, mivel az alapítványi forma megszűnt. Az alapítvány augusztus 31-én szűnt meg, feladatai és a CMF az államhoz, a Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz kerültek.
Krausz Ferenc az alapítvány megszűnésének napján megjelent véleménycikkében kifogásolta a szakmai párbeszéd hiányát és azt, hogy több pénzt fizettek vissza az államnak, mint amennyit kaptak. Egy nappal korábban a Corvin-láncot is visszaadta, megjegyezve, hogy nem egyértelmű számára, milyen szerepet vállalhat még Magyarországon. Ugyanakkor jelezte, hogy törekszik a jó munkakapcsolatra a jelenlegi kormánnyal, és a CMF-et a hosszú távú kiszámíthatóság példájaként említette.
A kormány álláspontja a CMF-fel kapcsolatban fokozatosan változott. Horváth Péter augusztus végén arról beszélt, hogy a kutatóközpont pénzügyi átvilágítása rendben volt, a tudományos értékelés azonban még hátravan. Szeptember elején a minisztérium sajtóbeszélgetésén elmondta, hogy a Magyar Tudományos Akadémián keresztül hazai és nemzetközi kutatóktól kérnek szakvéleményt a CMF tudományos értékéről, és kedvező eredmény esetén folytatják a finanszírozást. Az államtitkár már ekkor is értékesnek nevezte a biobankot, és jelezte együttműködési szándékát Krausz Ferenccel, amennyiben ő is nyitott erre.
A CMF kutatása rendkívül innovatív, célja a súlyos betegségek, mint a cukorbetegség és a daganatos megbetegedések korai, tünetmentes szakaszban történő szűrése. A programban jelenleg 13 ezer magyar önkéntes vesz részt rendszeres véradással, a H4H-program keretében. A módszer lényege, hogy a vérmintákból kivont vérplazmát ultrarövid lézerfénnyel világítják meg, és a molekulák rezgéseit vizsgálják, létrehozva egy molekuláris ujjlenyomatot, amely a vér összetételének apró változásait is kimutatja.
A szegedi biobankban az év elején üzembe helyezett kriogén tárolóegységek biztosítják a nagy mennyiségű vérminta molekuláris épségét. A megközelítés egyedisége abban rejlik, hogy a változásokat nem egy általános populációs átlaghoz, hanem az adott egyén korábbi, saját mért értékeihez viszonyítják. Steven Chu Nobel-díjas fizikus szerint ez lehetővé teszi a betegségek korábbi felismerését, mielőtt az eltérés kilépne a népességi normál tartományból, növelve a sikeres kezelés esélyeit.
A CMF tudományos tanácsadó testülete is bővült, olyan Nobel-díjas kutatókkal, mint Randy Schekman, Louis J. Ignarro és Donna Strickland, akik korábban az Élvonal Alapítvány kuratóriumában is részt vettek. Ez a lépés megerősíti a kutatás nemzetközi elismertségét és szakmai súlyát. Louis Ignarro farmakológus kiemelte, hogy a korai felismerés és megelőzés a logikus irány, de ehhez új gondolkodásmódra van szükség, és számos akadályt kell még leküzdeni a módszer teljes megértéséhez és alkalmazásához.
A kormány támogatása a CMF projekt iránt továbbra is feltételhez kötött, a tudományos eredmények igazolásától függ. Az előzetes eredmények biztatóak, de a módszer még kísérleti fázisban van. A szegedi látogatás és a nemzetközi együttműködés kiterjesztése, különösen Hongkong bevonásával, jelentős lépés a kutatás jövője szempontjából.
A korábbi feszült viszony enyhülése és a párbeszéd megkezdése pozitív fejleményt jelent a magyar tudományos élet számára. Krausz Ferenc és a kormány közötti együttműködés lehetősége kulcsfontosságú lehet a CMF innovatív kutatásának hosszú távú sikeréhez és a súlyos betegségek elleni küzdelemben rejlő potenciál kiaknázásához.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása