A francia igazságszolgáltatás mérföldkőnek számító döntést hozott egy légiutas-kísérő ügyében. Egy bayonne-i bíróság első alkalommal ismerte el, hogy a kozmikus sugárzás hozzájárulhatott egy korábbi Air France dolgozó daganatos megbetegedéséhez. Ez az ítélet nem csupán az érintett személy számára jelent áttörést, hanem potenciálisan új utat nyithat hasonló munkaügyi keresetek előtt is.
Sophie Lainault, az Air France egykori légiutas-kísérője, rákos megbetegedésének foglalkozási betegségként történő elismerését kérte a bíróságtól. A bíróság helyt adott a kérelemnek, megállapítva, hogy a kozmikus sugárzás egyike volt a munkakörével összefüggő három rákkeltő tényezőnek. A további két kockázati tényezőként a passzív dohányzást és a tartós éjszakai munkavégzést jelölték meg.
Lainault asszony 1989 és 2019 között több mint 12 600 repült órát teljesített, melynek több mint felét éjszaka töltötte. Párizsból induló, hosszú távú járatai gyakran az Északi-sark közelében vezettek, ahol a Napból és más csillagokból érkező kozmikus sugárzás a legerősebb, mivel a Föld mágneses mezeje ott kevésbé nyújt védelmet. A döntés értelmében a jelenleg remisszióban lévő Lainault korkedvezményes nyugdíjba vonulhat, és minden további kezelését teljes egészében a francia egészségbiztosítás fedezi.
Elisabeth Leroux, az ügyvéd, kiemelte, hogy Franciaországban az emlőrák és bizonyos munkahelyi ártalmak közötti összefüggést már elismerték más szakmák, például az ápolók esetében. Légiutas-kísérőknél azonban ez az első ilyen jellegű bírósági ítélet, amely a kozmikus sugárzást is kockázati tényezőként azonosítja.
A döntés tudományos alátámasztását erősíti egy friss, a Harvard Orvostudományi Karán megjelent tanulmány. Ez a kutatás több mint ötszáz foglalkozást vizsgálva megállapította, hogy a légiutas-kísérők és a pilóták körében a legmagasabb a sugárzással összefüggő daganatos halálozások aránya. A légiutas-kísérőknél ez az arány 6,9%, a pilótáknál pedig 6,7% volt, ami jelentősen meghaladta például az atomenergetikai technikusok mutatóit is.
Érdekes módon az atomenergetikai technikusok, akik rendszeresen ki vannak téve nem kozmikus eredetű sugárzásnak, csak a tizenkettedik helyen végeztek a rangsorban. Ez a megállapítás rávilágít a légiutas-kísérők és pilóták speciális, nagy magasságú környezeti kitettségének jelentőségére a daganatos megbetegedések kockázatában.
Jim Smith, a Portsmouthi Egyetem környezettudományi professzora ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyedi esetekben nem állapítható meg egyértelműen, hogy a sugárzás okozta-e a daganatot. A jelenlegi sugárvédelmi irányelvek feltételezik, hogy bármilyen kis dózis potenciálisan rákkeltő lehet, ám minél kisebb az adag, annál alacsonyabb a kockázat.
A légiutas-kísérők ismert kozmikus sugárzás terhelése alapján a rendszeresen nagy magasságban repülő személyzetnél kismértékben emelkedett daganatkockázattal lehet számolni. Ez a tény aláhúzza a bírósági döntés jelentőségét, amely hivatalosan is elismerte ezt az összefüggést, és új szempontokat vezet be a foglalkozási ártalmak megítélésébe.
Az Air France légitársaság közleményében jelezte, hogy nem vett részt a perben, és nem ismeri az ítélet részletes indoklását. A vállalat hangsúlyozta, hogy kiemelt fontosságú számára alkalmazottai egészsége és biztonsága, így a jogszabályi minimumot jóval meghaladó egészségügyi ellátást biztosít a dolgozóinak.
Ez a francia ítélet szélesebb körű hatással lehet a légiiparban dolgozók munkaügyi jogaira és egészségügyi védelmére, nemcsak Franciaországban, hanem nemzetközi szinten is. Precedens értékével felhívhatja a figyelmet a kozmikus sugárzás kockázataira, és ösztönözheti a légitársaságokat, valamint a szabályozó szerveket a megelőző intézkedések felülvizsgálatára.
Hasonló keresetek száma növekedhet más országokban is, amennyiben a dolgozók a francia ítéletre hivatkozva próbálják elismertetni betegségeik foglalkozási eredetét. Ez a fejlemény hosszú távon átalakíthatja a légiutas-kísérők és pilóták munkakörülményeinek értékelését, valamint a kapcsolódó egészségügyi protokollokat és a sugárvédelmi szabályozásokat.
A döntés rávilágít a tudományos kutatások és a jogi elismerés közötti szoros kapcsolatra, különösen olyan területeken, ahol a környezeti tényezők hosszú távú egészségügyi hatásai csak lassan válnak egyértelművé. A folyamatban lévő kutatások és a jogi értelmezések további fejlődése várható ezen a területen, új irányokat szabva a foglalkozási egészségügyben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása