A Közszolgálati Tanács nyilvánosságra hozta a Független Közmédia Testületbe delegált három szakmai jelölt nevét. Dr. Bayer Judit, Sükösd Miklós és Kollár Árpád kapta a legtöbb szavazatot egy titkos voksoláson, így az ő jelölésüket továbbítják az Országgyűlés Művelődési Bizottsága elé. Ez a lépés jelentős mérföldkő az új médiaszabályozó testület felállításában, amelynek célja, hogy felváltsa a korábbi, gyakran kritizált közalapítványi-kuratóriumi modellt.
A kiválasztási folyamat a Közszolgálati Tanács kibővített ülésén zajlott 2026. augusztus 19-én. A jogszabályi előírásoknak megfelelően a tanács összeült, hogy meghallgassa a különböző médiaszakmai szervezetek által javasolt jelölteket. A tanácskozáson aktívan részt vettek az érintett felek. A közmédia szakszervezeteinek két delegáltja szavazati joggal rendelkezett, biztosítva ezzel a média munkavállalóinak érdekképviseletét a döntéshozatalban. Emellett a jelölő szervezetek képviselői is jelen voltak, tanácskozási joggal élve, ami lehetővé tette számukra, hogy betekintést és kontextust nyújtsanak saját jelöltjeikkel kapcsolatban.
A jelöltek meghallgatását követően, melynek során bemutatták elképzeléseiket és képesítéseiket, a Közszolgálati Tanács tagjai és a szakszervezeti képviselők titkos szavazással döntöttek. Ez a módszer a kiválasztás pártatlanságát és bizalmas jellegét hangsúlyozta. A voksolás eredményeként dr. Bayer Judit, Sükösd Miklós és Kollár Árpád szerezte meg a legtöbb támogatást. Ennek értelmében a Közszolgálati Tanács úgy döntött, hogy hivatalosan is benyújtja nevüket az illetékes parlamenti bizottságnak további megfontolásra és jóváhagyásra.
Amennyiben a parlamenti szakbizottság elfogadja ezeket a jelölteket, ők válhatnak a Független Közmédia Testület civil tagjaivá. Ez a testület a Tisza-kormány újonnan elfogadott médiatörvényének központi eleme, amelyet a közmédia átfogó szerkezetátalakítására terveztek. Ahogy azt a közmédia átszervezéséről szóló korábbi elemzések is részletesen taglalták, az új entitás széleskörű felelősségi és hatáskörökkel rendelkezik majd. Ezek magukban foglalják a tulajdonosi, felügyeleti, gazdálkodási és vezetőválasztási jogköröket az új közszolgálati médiaszervezetek felett, célul tűzve ki független és hatékony működésük biztosítását.
Maga a Független Közmédia Testület a társadalmi és politikai érdekek sokszínű képviseletére épül. Teljes összetétele kilenc tagból áll majd. Ebből három tagot a kormánypárti parlamenti frakciók jelölnek, négyéves időtartamra. Ezzel párhuzamosan további három tagot az ellenzéki parlamenti frakciók javasolnak, szintén négyéves mandátumra. A fennmaradó három tagot, akik a jelenlegi kiválasztási folyamat fókuszában állnak, a médiaszakmai szervezetek által javasolt jelöltek közül választják ki. Ezek a szakmai tagok kétéves időtartamra kapnak megbízatást, egyszeri újraválaszthatóság lehetőségével.
A Független Közmédia Testület valamennyi tagjának végleges kinevezéséhez jelentős parlamenti konszenzusra van szükség. A jogszabály előírja, hogy a jelen lévő képviselők kétharmados többségének kell jóváhagynia a jelölteket. Fontos azonban megjegyezni, hogy az egyes jelöltekről külön-külön, egyenkénti szavazással döntenek, ami lehetővé teszi az árnyalt döntéshozatalt minden egyes jelölt alkalmasságát illetően. Ez a többrétegű kiválasztási és jóváhagyási mechanizmus aláhúzza az új médiafelügyeleti szerv függetlenségének és széles körű elfogadottságának fontosságát.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása