A Budapest Economic Forum hagyományos záró panelbeszélgetésén három neves közgazdász, Bod Péter Ákos, Surányi György és Zsiday Viktor osztotta meg gondolatait. A szakértők az új kormány gazdaságpolitikájáról, az euró bevezetéséről és Magyarország növekedési kilátásairól fejtették ki véleményüket.
A beszélgetés során a résztvevők nyíltan beszéltek a gazdaság aktuális helyzetéről és a jövőbeni irányokról, kiemelve a legfontosabb kihívásokat és lehetőségeket.
Madár István, a Portfolio vezető elemzője az elmúlt hónapok érzelmi és pszichés hullámvasútját érzékeltette bevezetőjében. A magyar gazdaság április 11-i erősségeiről szólva Zsiday Viktor az EU-tagságot és a piacgazdasági mechanizmusok térnyerésének reményét emelte ki. Surányi György a kedvező külső devizában denominált adósságot, valamint az online pénztárgépek adócsalást visszaszorító hatását nevezte meg pozitívumként. Bod Péter Ákos a foglalkoztatás kedvező szintjét emelte ki, mint komoly eredményt.
A közgazdászok ezután az új kormány gazdaságpolitikájának értékelésére tértek rá. Bod Péter Ákos méltatta a pénzügyminiszter délelőtti előadását, de megjegyezte, hogy az odavezető út még bizonytalan. Surányi György szerint az előző kormányhoz képest túl erős a kontinuitás, de a konvergenciaprogram tartalma döntő lesz. Zsiday Viktor pozitívnak ítélte az Európához való elköteleződést, az EU-források hazahozatalát és az euró bevezetésének célját.
Bod Péter Ákos egy kulturális váltásról és egy fenntarthatatlan rendszer végéről beszélt, hangsúlyozva, hogy a döntéseknek következményei vannak. Surányi György április 12-ét rendkívüli fordulópontnak nevezte, amely után Magyarország euroatlanti elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlenné vált. Kiemelte, hogy az eurózónába való belépés megakadályozza az EU-ból való kilépést, ami az euró melletti legfontosabb érv. Hozzátette, az euró önmagában nem oldja meg az ország problémáit, de jó gazdaságpolitika folytatható mind az eurózónán belül, mind kívül.
Surányi György szerint az előző időszakban a költségvetés egésze nem volt válságban, azonban az élsport kivételével minden alrendszere alulfinanszírozott volt, magas, 6-7%-os hiány mellett. Úgy vélte, a költségvetési szigorítást ellensúlyozhatják a beérkező uniós források. Zsiday Viktor szerint a kormányváltással Magyarország a piacon a „rosszfiú” kategóriából a „jófiú” dobozba került. Azonban ez a pozitív megítélés könnyen felborulhat, ha megkérdőjeleződik az eurózónába való időben történő belépés hitelessége, ami külföldi tőke kiáramlást okozhat.
A közgazdászok egyetértettek abban, hogy az euró mielőbbi bevezetése kulcsfontosságú. Zsiday Viktor szerint az egyetlen út a „jó ösvényen” maradás, különben minden a visszájára fordul. Bod Péter Ákos úgy véli, a kormány komolyan gondolja az euróbevezetési ígéretet, és ha nem következnek be jelentős külső sokkok, 2030 reális céldátum lehet, bár ehhez számos lépés megtétele szükséges. Madár István felvetette a globális kötvénypiaci aggodalmakat, amire Zsiday Viktor a hozamok emelkedését nagy veszélyként értékelte. Szerinte a globális költségvetési hiányokat és az AI-hoz kapcsolódó beruházásokat a megtakarítók nem tudják vagy nem akarják finanszírozni, ami veszélyezteti a magyar kötvénypiaci konvergenciát.
Surányi György is a gyors euróbevezetés mellett érvelt, bár megjegyezte, hogy a választási eufória után a hozamok ismét emelkedtek, részben a jegybank indokolatlanul magas kamatai miatt. Bod Péter Ákos kiemelte, hogy a fejlett világban véget ért a 0-1%-os kamatszint korszaka, és az államok eladósodottsága nyilvánvalóvá vált. Magyarország helyzete speciális, növekedés hiányával és nagy költségvetési hiánnyal küzd. Surányi György szerint a magas költségvetési hiány miatt elkerülhetetlen a megszorítás, ami társadalmi ellenállásba ütközhet. Kritizálta, hogy a társadalom fele nem fizet személyi jövedelemadót. Úgy vélte, egy hiteles költségvetési politika mellett nem lenne szükség „orbitálisan szigorú monetáris politikára”, és a gazdaságnak „levegőt kell adni” a kamatok terén.
Bod Péter Ákos hangsúlyozta, hogy az euró bevezetéséhez szükséges intézkedések népszerűségvesztést okozhatnak a kormánynak. Ugyanakkor Surányi György szerint a jegybank előző vezetésének politikája, amely hozzájárult Európa legmagasabb inflációjához, nem védhető, de a két véglet között egy normális átmenetet kell találni. A jelenlegi, rendkívül magas pozitív reálkamat (2,5-3%) sehol máshol nem tapasztalható az EU-ban.
Zsiday Viktor optimista a magyar növekedési kilátásokkal kapcsolatban. Szerinte az elmúlt húsz évben a közép-kelet-európai országok az európai konvergencia vonatra ültek, és Magyarországnak is van még lehetősége ezen az úton. Ha a piacot torzító intézkedéseket kivezetik, akkor a következő 3-4 évben 3%-os GDP-növekedés elérhető. Ehhez elengedhetetlen a gazdaság torzításmentes működése.
A közgazdászok üzenete egyértelmű: a gazdasági stabilitás és a hosszú távú növekedés érdekében elengedhetetlen a felelős gazdaságpolitika és az euróövezeti integráció felé való határozott elmozdulás.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása