A kormányzat átfogó felülvizsgálatot rendelt el a hazai hulladékgazdálkodási rendszerben, miután az első körös vizsgálatok súlyos hiányosságokat és problémákat tártak fel. Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön először Facebook-oldalán erősítette meg a Mohu koncessziójának és az egész rendszernek a felülvizsgálatát, majd délutáni sajtótájékoztatóján részletesen ismertette a feltárt gondokat.
A miniszterelnök tájékoztatása szerint számos panasz érkezik a kormányhoz a hulladékkal kapcsolatos ügyekben, kiemelve a szolnoki szemétkáoszt, a Repont-automaták gyakori üzemzavarait, valamint a palackvisszaváltás körüli társadalmi feszültségeket. Az első felülvizsgálat megállapította, hogy a Mohu nem vagy nem megfelelően tesz eleget a koncessziós szerződésben foglalt kötelezettségeinek, és a rendszer nem a kitűzött céloknak megfelelően működik.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország évente mintegy 90 milliárd forintot fizet az Európai Uniónak azért, mert nem teljesíti az uniós újrafelhasználási és begyűjtési célszámokat. Példaként említette, hogy 2025-re a települési hulladék felét újra kellene hasznosítani, ám ez az arány jelenleg még a 36 százalékot sem éri el. A lakosságtól és a vállalatoktól egyaránt folyamatosan érkeznek a panaszok a szolgáltatás minőségével kapcsolatban.
A miniszterelnök szerint a magyar emberek jogosan várják el, hogy egy országos koncesszor hatékonyan működtesse a rendszert. Kiemelte, hogy a „furcsa és véleményes körülmények között” kiadott állami koncesszió nem csupán díjfizetési kötelezettséget jelent, hanem szigorú elvárásokkal és kötelezettségekkel is jár.
Az első vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy a problémák gyökere mélyebben fekszik, és nem elegendő csupán néhány apró korrekció. A teljes rendszer átalakítására van szükség, mivel a jelenlegi működés nem felel meg a környezetvédelmi és gazdasági elvárásoknak. A 35 évre kötött koncessziós szerződés sem „szentírás”, és ha nem szolgálja az ország érdekeit, akkor kötelesség hozzányúlni és módosítani.
A hulladékgazdálkodási rendszer elégtelen működése jelentős pénzügyi terhet ró a magyar adófizetőkre az uniós bírságok formájában. Emellett akadályozza az országot abban, hogy megfeleljen a környezetvédelmi célkitűzéseknek és az uniós elvárásoknak, ami hosszú távon fenntarthatósági problémákhoz vezethet.
A szolgáltatás minőségével kapcsolatos széles körű elégedetlenség rávilágít arra, hogy a jelenlegi modell nem képes kielégíteni sem a lakosság, sem a gazdasági szereplők igényeit. A kormány álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy a koncesszor nem teljesíti vállalásait, miközben az ország pénzügyi és környezeti terheket visel.
A kormány az átalakítást három alapelv mentén tervezi megvalósítani: a szolgáltatás minőségének javítása, az országra háruló költségek csökkentése, valamint a lerakás helyett az újrahasznosított hulladék mennyiségének növelése. Az első vizsgálat után egy még részletesebb felülvizsgálatról született döntés.
Ennek keretében a kormány tárgyalásokat kezdeményez a Mohuval az egész rendszer újratárgyalása érdekében. A tervek között szerepel a szemléletformálás erősítése, az elkülönített gyűjtést ösztönző gazdasági ösztönzők bevezetése, valamint a folyamatok adatvezérelt optimalizálása. A cél egy olyan hatékony és fenntartható hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása, amely megfelel a 21. századi kihívásoknak és az uniós elvárásoknak.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása