A 2017 óta zárva tartó Budapesti Planetárium jövőjével kapcsolatos kormányzati előterjesztés kidolgozása megkezdődött. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter Facebook-bejegyzésében új információkat osztott meg a nyilvánossággal. Az előkészítő munka során egy nemzetközi elemzés alapján három lehetséges fejlesztési pályát vázoltak fel a döntéshozók számára.
A Tudományos és Technológiai Minisztérium az őszi időszakban számos fontos jogszabálymódosításra és új akcióra készül. Ezek közé tartozik a kiberbiztonság megerősítése, a kutatóhálózat átalakítása, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) törvény módosítása. Ezen feladatok mellett kiemelt figyelmet kap a Budapesti Planetárium sorsa is, amelynek újjáépítésére vonatkozó kormányzati előterjesztés előkészítése már elindult, a társminisztériumok bevonásával.
A tervezett koncepciók széles skálán mozognak, a néhány százmillió forintos átmeneti újranyitástól egészen a több tízmilliárd forintos, világszínvonalú tudományos élményközpont kialakításáig. A miniszter hangsúlyozta, hogy ezek az alternatívák akár egymásra épülve is megvalósíthatók. A kormányzati döntés megalapozásához egy részletes, tíz vezető nemzetközi intézményt vizsgáló összehasonlító elemzés készült.
A Budapesti Planetárium 2017 óta nem fogad látogatókat, ezért sürgetővé vált a jövőjéről szóló döntés. Az elkészült nemzetközi összehasonlító elemzés rávilágított az intézmény erősségeire és gyengeségeire. A budapesti létesítmény fizikai adottságai, mint például a 23 méteres kupola és a Népliget kiváló megközelíthetősége, nemzetközi szinten is versenyképesnek számítanak.
Ugyanakkor az elemzés szerint a valódi lemaradás elsősorban a vetítéstechnikában, a digitális és interaktív tartalomkínálatban, valamint a működési modellben mutatkozik meg. Példaként említették Berlint, ahol egy hasonló méretű kupolában modern, 8K-s hibrid rendszert építettek ki. Varsóban pedig a planetárium már egy komplex, többórás családi programot nyújtó tudományos központ részeként működik.
A tárcavezető kiemelte, hogy egy modernizált Planetárium fejlesztése jelentős turisztikai vonzerőt jelentene. Éves szinten akár tízmilliárdos többletbevételt generálhatna a fővárosnak. Emellett a beruházás fontos szerepet játszhatna abban, hogy a következő generációkat inspirálja a természettudományok iránt, hozzájárulva a tudományos érdeklődés felkeltéséhez és fenntartásához.
Bár egy ilyen nagyszabású fejlesztés nagyságrendekkel több forrást igényelne, mint egy klasszikus rekonstrukció, a hosszú távú gazdasági és társadalmi hasznai is lényegesen nagyobbak lennének. A Planetárium megújítása így nem csupán egy épület felújítását jelentené, hanem egy korszerű tudományos és kulturális központ létrehozását.
Jelenleg a kormány előtt három lehetséges fejlesztési alternatíva áll, de egyik irányról sem született még végleges döntés. Az előterjesztés kidolgozása és a társminisztériumokkal való egyeztetés folyamatban van. A végső döntés várhatóan figyelembe veszi a nemzetközi példákat és a hosszú távú gazdasági, társadalmi előnyöket.
A Planetárium jövője tehát továbbra is nyitott kérdés, de az előkészítő munkák intenzíven zajlanak. A cél egy olyan intézmény létrehozása, amely nemcsak a múlt örökségét őrzi, hanem a jövő tudományos kihívásaira is felkészíti a társadalmat. A minisztérium szélesebb körű őszi tervei is jelzik a tudományos és technológiai terület fejlesztésének fontosságát.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása