A kormány elfogadta a fenntartható vízgazdálkodásról szóló cselekvési tervet, amely alapvető változásokat hozhat a magyar vízgazdálkodásban az egyre súlyosbodó aszályhelyzetre reagálva. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium a kormany.hu oldalon közölte, hogy a terv célja egy olyan, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló és fenntartható vízgazdálkodási keretrendszer létrehozása, amely természetalapú megoldásokkal és vízvisszatartási intézkedésekkel növeli a vízhasználat hatékonyságát minden érintett szektorban.
Ez a stratégiai váltás a hazai aszályhelyzet kritikus állapotából fakad. A HungaroMet legfrissebb, augusztus 24-i adatai szerint az ország teljes területét aszály sújtja, és az ország közel felén a legsúlyosabb fokozatú a szárazság. Az ország 98 százalékán legalább közepes mértékű vízhiány tapasztalható. Ez a drámai helyzet sürgőssé teszi a vízgazdálkodás megújítását.
A magyar vízgazdálkodás a 19. század óta hagyományosan a vizes területek levezetésére összpontosított, a mezőgazdasági termőterületek növelése érdekében. Ennek következtében Magyarország vizes élőhelyeinek mintegy 90 százaléka eltűnt. A folyók gátak közé szorítása és a kiterjedt, 40 000 km-es csatornahálózat mind a vizek gyors elvezetését szolgálták, hozzájárulva az ország jelenlegi aszályérzékenységéhez. A 2021 óta felhalmozódó csapadékhiány 2026. július 31-re országos átlagban 554 mm-re emelkedett, miközben az Alföld és a Tisza hazai vízgyűjtőjének egyes térségeiben a halmozott hiány meghaladta a 900 mm-t.
Az új cselekvési terv szakít ezzel a korábbi gyakorlattal, és a víz tájban való megtartására helyezi a hangsúlyt, a gyors elvezetés helyett. Az 1265/2026. (VIII. 25.) Korm. határozatként a Magyar Közlönyben megjelent dokumentum prioritásként kezeli a természetes vízvisszatartást és a csapadék tájban történő tárolását. A stratégia lényege, hogy a csapadékot akkor kell felfogni és megtartani – a felszínen vagy a talajban –, amikor leesik, hogy az aszályos időszakokban is hasznosítható legyen.
A terv konkrét intézkedéseket, felelősségi köröket és ütemterveket határoz meg a vízhasználatnak a rendelkezésre álló vízkészletekkel és az éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzésekkel való összehangolására. Előnyben részesítik a természetközeli vízmegtartó megoldásokat, amelyek magukban foglalják a csapadék és a folyókban keletkező többletvíz megtartását. Amennyiben ez nem elegendő, hibrid vagy mesterséges beavatkozások, vízgyűjtők közötti átvezetések, vagy a felszín alatti vizek felhasználása is szóba jöhet, de kizárólag folyamatos ökológiai ellenőrzés mellett.
Az intézkedések finanszírozásának biztosítása érdekében a kormány felülvizsgálja a vízügyi beruházások finanszírozását, beleértve a KEHOP Plusz programot is. Cél, hogy az aszály megelőzését és a vízmegtartást szolgáló projektek európai uniós és magyarországi forrásokból 2029 végéig megvalósuljanak. A hazai finanszírozás tekintetében a fenntartható vízgazdálkodás kialakításának költségigényeit a 2027-es költségvetési tervezés során érvényesíteni kell. Emellett a 2028-2034 közötti uniós forrásokkal kapcsolatban meg kell határozni a vízügyi beruházások költségigényét. A dokumentum kitér arra is, hogy javítani kell a vízfelhasználás hatékonyságán, mivel a víziközmű ágazatban az átlagos vízveszteség közel 25%, ami szükségessé teszi a veszteségek csökkentését és a víz újrahasználatának fejlesztését, ami eddig csekély mértékben valósult meg.
A cselekvési terv jelentős kormányzati elkötelezettséget mutat az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és a védekezésről a megelőzésre, a vízlevezetésről a vizek megtartására való hangsúlyáthelyezés iránt. A táji vízmegtartásra alkalmas területek kijelölése és térképi megjelenítése is része a tervnek, melynek határideje 2026. december 31.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása