A jegybanknál vezetett Kincstári Egységes Számla (KESZ) egyenlege, amely a kormányzat likvid betéteit foglalja magában, jelentős mérföldkőhöz érkezett júliusban, amikor új történelmi csúcsra emelkedett. Ez a kiemelkedő szint a kormányzat pénzügyi mozgásterének növekedését jelezte, még mielőtt a várható brüsszeli uniós források utalásai megérkeztek volna. A KESZ állománya a központi költségvetés, a központi kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzeszközeit kezeli, így egyfajta központi „folyószámlaként” funkcionál az állam számára.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint július végén a központi kormányzat betéteinek összege elérte az 5512,7 milliárd forintot, ami abszolút rekordnak számít. Ennek az összegnek jelentős része, 3445,8 milliárd forint forintban, míg 2066,9 milliárd forint devizában volt. Érdemes megjegyezni, hogy a korábbi csúcsot 2021-ben regisztrálták, amikor a kormányzat likvid betétei először haladták meg a 4000 milliárd forintot. Devizában ennél magasabb összegre csak egyszer, 2009 márciusában volt példa, amikor Magyarország az IMF-hitelt hívta le, ami rávilágít a jelenlegi devizabetét-állomány stabilitására és erejére.
Az augusztusi adatok azonban már enyhe csökkenést mutattak a KESZ egyenlegében. Ez a mérséklődés a költségvetési hiány növekedésével magyarázható. Ennek ellenére a kormányzat likvid betétei még mindig meghaladták a 4000 milliárd forintot, pontosabban közel 4300 milliárd forintot tettek ki, ami továbbra is rendkívül magasnak számít a korábbi időszakokhoz képest. A csökkenés mértéke és oka részletesebb elemzést igényel a teljes kép megértéséhez.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az augusztusi költségvetési hiány jelentős részét az uniós programok előfinanszírozása okozta. Ebben a hónapban 2186,9 milliárd forinttal nőttek a kiadások az uniós források előfinanszírozása miatt. Ez az összeg jelentősen hozzájárult a havi költségvetési deficithez. Azonban az a tény, hogy ekkora kifizetés mellett a KESZ állománya „csak” mintegy 1200 milliárd forinttal apadt, azt sugallja, hogy a kormányzat jelentős pénzügyi tartalékokkal rendelkezett a kiadások fedezésére. Ez a helyzet aláhúzza a likviditási pozíció robusztusságát, amely képes volt elnyelni egy ekkora mértékű kiáramlást anélkül, hogy drasztikus csökkenés következett volna be a számla egyenlegében.
A jövőre nézve a szakértők tartósan magasabb kormányzati betétállományra számítanak, különösen azután, hogy a brüsszeli uniós utalások megérkeznek. Az uniós források előfinanszírozása egy bevett gyakorlat, amely során a tagállamok saját költségvetésükből fedezik a programok költségeit, majd utólag kapják vissza az összeget az Európai Uniótól. Amint ezek az utalások beérkeznek, a KESZ egyenlege várhatóan ismét emelkedni fog, tovább erősítve a kormányzat pénzügyi helyzetét.
Ez a magas szintű kormányzati betétállomány, párosulva a Magyar Nemzeti Bank sosem látott devizatartalékával, komoly védőhálót jelent Magyarország számára. A jelentős likviditás és devizatartalék együttesen hozzájárul az ország pénzügyi stabilitásához, és képessé teszi a kormányzatot arra, hogy váratlan gazdasági kihívásokra reagáljon, vagy nagyobb volumenű befektetéseket finanszírozzon anélkül, hogy azonnali és drága hitelfelvételre kényszerülne. Ez a helyzet megerősíti az ország ellenálló képességét a külső sokkokkal szemben, és nagyobb biztonságot nyújt a gazdaság számára.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása