A kormány új lakáspolitikai irányt hirdetett meg, melynek keretében elindítja a Wekerle Lakásépítési Programot. Vitézy Dávid, a programot védve a bírálatokkal szemben, kiemelte, hogy a beavatkozás elengedhetetlen a magyar lakáspiac jelenlegi problémáinak kezeléséhez. Az elszabadult lakásárakat elsősorban az elégtelen kínálat okozza, ami sürgős és átfogó megoldásokat igényel.
A Wekerle Lakásépítési Program névadója Wekerle Sándor kétszeres miniszterelnök, akinek a nevéhez a 20. század elejének jelentős munkáslakás-építési vállalkozása, a kispesti Wekerletelep kötődik. A mostani program célja, hogy adó- és építési szabályok módosításán keresztül ösztönözze több, könnyebben elérhető és élhetőbb lakás építését az országban. A finanszírozás gerincét az Európai Unió koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindításra létrehozott helyreállítási alapja adja.
A program keretében új, megfizethető árú bérlakások és kollégiumok építését tervezik, elsősorban a fiatalok, a pályakezdők és a családok számára. Az elképzelés egy lengyelországi példából merít inspirációt, ahol állami támogatással és önkormányzati beruházásban épültek korszerű bérlakások. A részletes programokat az év végéig kell összeállítani, melybe bevonják az önkormányzatokat, valamint az ingatlan- és építőipari szereplőket is.
Vitézy Dávid érvelése szerint a magyar lakáspiacon tapasztalható problémák gyökere az elégtelen lakáskínálatban keresendő. Tavaly Magyarországon egymillió lakosra mindössze 1256 átadott új lakás jutott, ami jelentősen elmarad a környező országok mutatóitól. Összehasonlításképpen, Ausztriában és Lengyelországban ez a szám nagyjából ötszöröse, míg Csehországban és Romániában két-háromszorosa volt a hazai teljesítménynek.
Ez a helyzet egy hosszú, beruházási szempontból több mint értelmezhető, 16 éves időszak végén alakult ki, ami a miniszter szerint egyértelművé teszi a kormányzati beavatkozás szükségességét. A szűkös kínálat következtében a lakások drágulása tartósan meghaladta a keresetek emelkedését. Míg tíz évvel ezelőtt átlagosan 5,9 évet kellett dolgozni egy új lakásért, ma már hét év munkabére szükséges ugyanahhoz.
A reálbérek növekedését jelentősen meghaladó lakáspiaci drágulás azt jelenti, hogy a vásárlók évről évre kevesebb négyzetmétert tudnak megengedni maguknak ugyanabból a jövedelemből. Ez a tendencia tovább súlyosbítja a lakhatási válságot, és indokolja a kormányzati ösztönzést a bérlakásépítés területén.
A kormányzati beavatkozás nem csupán a lakásépítés ösztönzését jelenti, hanem a korábbi lakáspolitikai intézkedések felülvizsgálatát is magában foglalja. Vitézy Dávid élesen bírálta az előző kormányzatot védő ellenzéki képviselőket, akik szerinte olyan cégek érdekeit képviselik, melyek a beruházásokat megkönnyítő, úgynevezett kiemelő rendeletektől reméltek extraprofitot. Ezeket a rendeleteket, amelyek gyorsított hatósági engedélyezést és helyi építési előírások alóli mentességet biztosíthattak, most felülvizsgálják.
A miniszter már be is jelentette a rendszer átvilágításának első lépéseit, melynek eredményeként több fejlesztés, például a törökbálinti egykori téglagyár területén tervezett projekt és a XIII. kerületi Láng-gyár beruházása is elvesztette kiemelt státuszát. Ez a lépés rávilágít a korábbi lakáspolitikai intézkedések eredménytelenségére, és jelzi a kormány szándékát a piac szabályozásának szigorítására.
A lakáspiac állapotáról szóló elemzések is alátámasztják a változás szükségességét. Bár a korábbi évek rendkívüli drágulása után mérsékeltebb időszak várható – 2026-ra országosan 8-13 százalék közötti lakásár-emelkedéssel számolnak a szakértők –, a lakhatási válság továbbra sem oldódott meg. Az elemzők szerint a lakáspolitika fókusza fokozatosan a keresletélénkítés felől a kínálati és szerkezeti megoldások felé mozdul el, ami összhangban van a Wekerle program céljaival.
A Wekerle Lakásépítési Program célja, hogy hosszú távon hozzájáruljon a megfizethető lakhatás biztosításához Magyarországon. A kormányzati beavatkozás a bérlakásépítés ösztönzésével és a szabályozási környezet átalakításával igyekszik kezelni a strukturális problémákat. Az uniós források felhasználása és az önkormányzatok, valamint az iparági szereplők bevonása kulcsfontosságú a program sikeréhez.
A program részleteinek kidolgozása az év végéig tart, és várhatóan konkrét lépésekkel járul majd hozzá a lakáskínálat bővítéséhez. A fiatalok, pályakezdők és családok számára elérhető lakások építése nemcsak a lakhatási helyzet javítását szolgálja, hanem hosszú távon hozzájárulhat a demográfiai célok eléréséhez és a társadalmi kohézió erősítéséhez is. A lengyel példa sikeres adaptálása reményt adhat a magyar lakáspiac stabilizálására.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása