A kormány törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amely jelentős változásokat vezetne be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának működésében és ellenőrzési jogköreiben. A javaslat értelmében a testület tagjainak tiszteletdíja felére csökkenne, megbízatásuk időtartama rögzítetté válna, és ellenőrzési hatáskörük kiterjedne a jegybank többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra és alapítványaira is. Az előterjesztés célja a jegybanki intézményrendszer átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelése, miközben hangsúlyozza a jegybank alapfeladatainak sérthetetlenségét.
Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes kedden terjesztette az Országgyűlés elé az MNB-törvény módosításáról szóló tervezetet. A javaslat szerint a felügyelőbizottság elnökének havi tiszteletdíja a jegybankelnök alapbérének 70 százalékáról 35 százalékra, a tagoké pedig 60 százalékról 30 százalékra csökkenne, ami minden érintettnél a díjazás megfelezését jelentené. A megbízatások időtartama is változna: a jelenlegi, MNB elnökének mandátumához igazodó rendszer helyett négy évre szólna, egyszeri, további négy évvel történő meghosszabbítás lehetőségével.
Az előterjesztés egyértelműen rögzíti, hogy a felügyelőbizottság ellenőrzési hatásköre kiterjed az MNB többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra és az általa alapított alapítványokra. A rendszeres ellenőrzések részeként a testület legalább negyedévente meghallgatná ezeknek a szervezeteknek a vezetőit és az alapítványok kuratóriumi elnökeit, akiknek a jegybankelnök által kijelölt alelnökkel együtt kellene megjelenniük. A beszámoláshoz szükséges dokumentumokat legalább öt munkanappal korábban kellene benyújtani.
A felügyelőbizottság rendkívüli vizsgálatokat is végezhetne a hatáskörébe tartozó szervezetekről és folyamatokról tudomására jutó információk alapján, melyeket bárki jelezhet. Az érintett szervezeteknek teljeskörűen együtt kellene működniük az ellenőrzéssel, válaszolniuk a megkeresésekre és átadniuk a szükséges dokumentumokat. Az ellenőrzésekhez egy külön, a felügyelőbizottság irányítása alá tartozó belső ellenőrzési szervezetet hozna létre az MNB, amely szervezetileg is elkülönülne az igazgatóság által irányított egységtől.
Az új szervezet vezetője és szakértői felett a felügyelőbizottság elnöke gyakorolná a munkáltatói jogokat, és a testület fogadná el az éves ellenőrzési tervet, tárgyalná félévente a jelentéseket, valamint ellenőrizné az intézkedések végrehajtását. Külső szakértők bevonására is lehetőség nyílna, a működéshez szükséges forrásokat pedig az MNB biztosítaná. Fontos kitétel, hogy a megerősített ellenőrzési jogkör nem érintheti a jegybank alapfeladatait és azoknak az MNB eredményére gyakorolt hatását.
Átalakulna a felügyelőbizottság tagjainak jelölési folyamata is. A költségvetési és a gazdasági ügyekért felelős parlamenti bizottság két-két tagra tenne javaslatot, akikről az Országgyűlés egyszerre szavazna. A testület további két helyét a miniszter képviselője és az általa megbízott szakértő töltené be. Az elnököt az új rendszerben a felügyelőbizottsági tagjelöltek és a miniszter által delegált tagok javasolnák a négy parlamenti jelölt közül, majd az Országgyűlés döntene a megválasztásáról.
A Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának jelenlegi működési keretei eltérnek a most javasoltaktól, különösen a megbízatási időtartam és a díjazás tekintetében. Jelenleg a felügyelőbizottsági tagok mandátuma az MNB elnökének megbízatásához igazodik, és a tiszteletdíjak magasabbak, a jegybankelnök alapbérének 70, illetve 60 százalékát teszik ki. Az ellenőrzési jogkörök kiterjesztése az MNB-hez kapcsolódó gazdasági társaságokra és alapítványokra is új elem.
A törvényjavaslat az MNB-törvény sarkalatosságra vonatkozó záradékának hatályon kívül helyezését is tartalmazza, amit az indokolás az Alaptörvény tizenhetedik módosításához kapcsol. Ez a lépés potenciálisan befolyásolhatja a jegybanki szabályozás jövőbeli módosításainak jogi kereteit. A tervezet előzetes bejelentése az Európai Központi Bank felé megtörtént, ami a nemzetközi jegybanki normáknak való megfelelést jelzi.
A javaslat jelentős mértékben növelheti az MNB és az általa alapított szervezetek átláthatóságát és elszámoltathatóságát. A tiszteletdíjak megfelezése a közpénzekkel való takarékosabb gazdálkodás iránti elkötelezettséget sugallja. Az ellenőrzési jogkörök kiterjesztése és az új belső ellenőrzési szervezet létrehozása erősíti a jegybank belső kontroll mechanizmusait, ami hozzájárulhat a pénzügyi stabilitás és a közbizalom fenntartásához.
A parlamenti bizottságok és a miniszter bevonása a felügyelőbizottsági tagok jelölésébe növeli a testület politikai legitimitását és a parlamenti ellenőrzés súlyát. Ugyanakkor az indokolás hangsúlyozza, hogy a megerősített ellenőrzési jogkör sem sértheti a jegybank alapfeladatait és függetlenségét, ami kulcsfontosságú a monetáris politika hatékony gyakorlásához. Ez az egyensúly megteremtése alapvető fontosságú a jegybanki működés szempontjából.
Amennyiben a törvényjavaslatot elfogadja az Országgyűlés, az MNB-nek 30 napon belül gondoskodnia kell szervezeti és működési szabályzatának (SZMSZ) módosításáról, hogy az biztosítsa a felügyelőbizottság új jogosultságait. Ez gyors adaptációt igényel a jegybanktól. A változások hosszú távon befolyásolhatják az MNB alapítványainak és cégeinek működését, valamint a jegybanki vezetők felelősségi körét.
Az Európai Központi Bank előzetes értesítése azt mutatja, hogy a kormányzat törekszik a nemzetközi standardoknak való megfelelésre a jegybanki szabályozás terén. A szigorúbb ellenőrzési mechanizmusok bevezetése hozzájárulhat a jegybanki intézményrendszer iránti bizalom erősítéséhez, ami különösen fontos a jelenlegi gazdasági környezetben. A javaslat végső formája és hatása a parlamenti viták és a gyakorlati megvalósítás során derül majd ki.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása