A magyar kormány rendkívüli intézkedéseket jelentett be a Paksi Atomerőmű zavartalan működésének garantálása érdekében, reagálva a Duna kritikusan alacsony vízállására. A miniszterelnök közösségi oldalán közzétett videóban ismertette a részleteket, amelyek egy dunai fenékküszöb építését és átmeneti megoldásként bárkák elsüllyesztését is magukban foglalják. A beruházás célja, hogy megakadályozza az atomerőmű leállását, amely jelentős gazdasági következményekkel járna az ország számára.
A kormányfő bejelentése szerint a Duna vízszintje napokon belül ismét elérheti a mínusz 140 centiméteres kritikus szintet Paksnál, ami az atomerőmű teljes leállásával fenyeget. Ennek elkerülésére egy mintegy 6 milliárd forint értékű, kiemelt beruházást indítanak. A projekt keretében egy dunai fenékküszöb épül meg a Paksi Atomerőmű és Dunaszentbenedek között, összesen 145 ezer köbméter kő felhasználásával.
Ez a műtárgy hosszú távon biztosítja, hogy a hűtőcsatorna vízszintje tartósan mínusz 90 centiméter felett maradjon, lehetővé téve az erőmű teljes kapacitású üzemelését. Mivel a fenékküszöb felépítése heteket vesz igénybe, átmeneti megoldásként két 80 méteres bárkát helyeznek készenlétbe. Szükség esetén ezeket irányítottan elsüllyesztik, hogy azonnal 20 centiméterrel megemeljék a folyó vízszintjét a kritikus szakaszon.
A Paksi Atomerőmű leállása havonta legalább 50 milliárd forintos kiesést jelentene a költségvetésnek, miközben súlyos helyzetbe hozná a hazai ipart és a vállalatokat. A most elrendelt védelmi munkálatok költsége ezzel szemben nagyságrendileg mindössze 6 milliárd forintot tesz ki, ami töredéke a potenciális károknak. A miniszterelnök kiemelte, hogy a tartósan alacsony vízállás már nem tekinthető egyszeri szélsőségnek.
A paksi vízmérce 125 évre visszamenő adatsora azt mutatja, hogy a Duna nyári vízszintjének trendje folyamatosan csökken, és ez a folyamat 2010 óta jelentősen felgyorsult. Ez a tendencia rávilágít arra, hogy egyszerre kell kezelni a jelenlegi krízist és a hosszú távú éghajlati kihívásokat. A csapadékmentes időjárás miatt a vízgyűjtő területekről nem várható utánpótlás, így a kritikus állapot akár hónapokig is fennállhat.
Az atomerőmű működésének biztosítása kulcsfontosságú az ország energiabiztonsága és gazdasági stabilitása szempontjából. A potenciális havi 50 milliárd forintos költségvetési kiesés és az iparra gyakorolt negatív hatás elkerülése indokolja a gyors és költséges beavatkozást. A 6 milliárd forintos beruházás nagyságrendekkel alacsonyabb, mint a leállásból eredő károk.
A projekt rávilágít az éghajlatváltozás okozta kihívásokra és a vízellátás stratégiai fontosságára. Az alacsony vízállás nem csupán egy átmeneti probléma, hanem egy hosszú távú trend része, amelyre rendszerszintű megoldásokat kell találni. A mostani intézkedések egyaránt szolgálják a rövid távú kríziskezelést és a hosszú távú alkalmazkodást a megváltozott környezeti feltételekhez.
A munkálatok koordinálásával Kádár Pál tábornokot, a Védelmi Igazgatási Hivatal vezetőjét bízták meg, a tervezésben pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakemberei is részt vesznek. A helyszínen napi 24 órás munkavégzést rendeltek el, és a honvédelmi miniszter 100 katonát vezényelt ki a kivitelezés támogatására.
A kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet, így a szükséges engedélyeztetési eljárások a kivitelezéssel párhuzamosan zajlanak. Paks és Dunaszentbenedek polgármesterei támogatásukról biztosították a kormányt, a munkálatokat pedig úgy szervezik meg, hogy azok a legkevésbé zavarják a lakosságot. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a Duna most napokat ad a beavatkozásra, nem hónapokat, ami a helyzet rendkívüli sürgősségét jelzi.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása